Rossz volt az a mód, ahogyan a vereknyei hulladéklerakó megoldását előkészítették. Ezért az ideiglenesen megbízott környezetvédelmi miniszter, Ján Budaj a Szombati dialógusok című hétvégi vitaműsorban kijelentette, rendbe hozza a dolgokat, és a választási időszak végére lesz elmozdulás a vereknyei szemétlerakó ügyében.
Vitapartnere, Peter Pellegrini, a Hlas-SD elnöke pedig reményét fejezte ki a vitaműsor során, hogy egyszer majd kivizsgálják, mit okozott Budaj miniszter, amikor a csallóközi talajvizeket veszélyeztette. Pellegrini szerint Budaj tétlensége miatt, nem folytatódhatott a vereknyei mérgező hulladéklerakó ügyének megoldása, amely végérvényesen veszélyezteti Európa legnagyobb ivóvíztározóját.
Budaj szerint az előző kormány volt a hunyó, mert hátrahagyott egy projektet a vereknyei hulladéklerakó rehabilitációjára és nem történt meg a kisajátítás.
Nem vásárolhatjuk meg a telkeket a magánszemélyektől annyiért, amennyit akarnak érte, mert erre szabályozók vannak. Nem tudok piaci áron vásárolni, mert ezt előírások szabályozzák. Vagyis a telkek kisajátítása nem sikerült, a tulajdonosok pedig a Legfelsőbb Bíróságához fordultak, és megnyerték a pert”
– fűzte hozzá Budaj. Állítása szerint az állam jelenleg nem rendelkezik a vereknyei szemétlerakó alatti területtel, a korábban tervezett folyamatot pedig „elrontották”.
Pellegrini szerint a vereknyei hulladéklerakó esetében is beigazolódott, hogy az államnak erősebb kézzel kell a dolgokat irányítani. Mint mondta, „két-három tulajdonos nem ugrálhat az állam fején”, ha a környezetvédelem vagy az ivóvíz védelméről szóló nemzeti érdekről van szó.
Nemrégiben Sólymos László, a Szövetség párt OT-elnöke, korábbi környezetvédelmi miniszter tartott az ügyben sajtótájékoztatót, amelyen kijelentette,
ha a dolgok a tervek szerint mentek voltak, akkor mára már be kellett volna fejezni a szanálási munkálatokat, és megoldani azt, hogy a veszélyes hulladékok ne terjedjenek tovább, ne veszélyeztessék a vizünket és az emberek életét.
Sólymos a múltban már többször is lenyilatkozta, mivel törvényesen nem lehetett megvásárolni a szemétlerakó alatti telkeket, minisztersége idején egy jogszabály-módosítást kellett kezdeményeznie a munkák elindításához. Ez a törvénymódosítás tette lehetővé, hogy a kármentesítés idejére ideiglenesen felfüggesszék azoknak a tulajdonosoknak a tulajdonjogát, akikkel az együttműködésben nem sikerül megegyezni – egy meghatározott ideig szóló bérleti díj fejében, amit Budaj minisztériuma nem fizetett ki időben az érintetteknek.
A vereknyei szemétlerakat ügye 2016-ban petíció formájában az Európai Parlament Petíciós Bizottsága elé került. A petíció célja, amelyet Orosz Örs nyújtott a bizottság elé, az volt, hogy tájékoztassa az uniós szerveket erről a szlovákiai környezeti katasztrófáról és a támogatásukat kérje abban, hogy a mérgező anyagok semlegesítése, és a víz, valamint ezzel együtt a talaj minőségének javítása mielőbb megvalósuljon.
Vincze Lóránt RMDSZ EP-képviselő jóvoltából idén márciusban újra napirendre került a kérdés az EP talaján is.
„A petíció 7 éves, már ez is egy hosszú időnek számít, és még mindig ugyanott toporgunk. Felszólítottam a Bizottságot és a szlovák hatóságokat, hogy tegyék meg az eddig elodázott és szükséges lépéseket, itt a Parlamentben pedig a környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsághoz utaljuk a petíciót, valamint tényfeltáró út megszervezését javasoltam a Petíciós Bizottság tagjai számára” – nyilatkozta a bizottság ülése után kiadott sajtóközleményében az EP-képviselő.
A vereknyei szemétlerakó ügyével több szinten is foglalkoznak, csak valahogy a megoldásokat nem látni. Ján Budaj legújabb ígérete pedig nehezen vehető komolyan egy agonizáló kormány tagjától. Nehezen hihető ugyanis, hogy az évtizedek óta létező környezeti teher ügyében pár hónappal a választások előtt érdemleges lépés születhet.
A Kis-Duna (jelenleg Vereknyéhez tartozó) tartozó egyik holtágába évtizedekig ellenőrizetlenül hordták a veszélyes vegyi hulladékot a Dimitrov Vegyi Művekből, összesen mintegy 120 köbméternyit. A veszélyes vegyi hulladék szállítását csak 1985-ben állították le. A hulladéklerakó ugyan legális volt, de nem alakítottak ki olyan biztonságos körülményeket a számára, mint a jelenlegi hulladéklerakók esetében.
A rendkívül veszélyes klórozott szénhidrogének, kőolajszármazékok, alifás szénhidrogének, rovarirtószerek közvetlenül a hulladéklerakó testében és a csurgalékvízben vannak.
Alacsonyabb koncentrációban a környék talajában és talajvizében is megtalálhatók, és fokozatosan egyre tovább terjednek, ami rendkívül nagy veszélyt jelent.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
