A szlovák belpolitikában tapasztalható folyamatos zaj elnyomta azt a törvényi változást, amely szerint idén bővült azoknak a polgároknak a köre, akik teljes egészségügyi ellátásra tarthatnak igényt annak ellenére, hogy az egészségbiztosítók adóslistáján szerepelnek.
A koronavírus-járvány előtt az adósoknak csak a halaszthatatlan orvosi ellátást biztosította a törvény,
mondván, az ezenfelül nyújtott szolgáltatásokat az orvosok és intézmények már a saját számlájukra végezhetik, azaz szolgáltatásukat nem minden esetben térítik meg az egészségügyi biztosítók.
Ettől
azt várta az egészségügyi kormányzat, hogy ösztönzőleg fog majd hatni az egészségbiztosítási járulék befizetésére,
tehát, mindenki fizetni fog, már csak abbéli félelme miatt is, hogy, ha ellátásra szorul, azt teljes körűen megkaphassa.
Az elképzelés logikus volt, a gyakorlat azonban azt mutatja,
nem, hogy javult volna a fizetési morál, hanem a biztosítóknak keletkeztek nagyobb költségei.
Ennek oka, hogy az elutasított betegek „nem gyógyultak meg maguktól”, állapotuk rosszabbodott, s elérkezett az a pont, amikor halaszthatatlanná vált az orvosi beavatkozás, ami sokkal drágább.
Kik számítanak adósnak?
Az egészségbiztosításról szóló törvény elég alacsonyra helyezi a lécet, s már azok is az adósok listájára kerülnek, akiknél 100 euró tartozás mutatkozik három hónapon keresztül. Sőt, a törvény arra kötelezi a biztosítókat, hogy az adósok jegyzékét havi rendszerességgel hozzák nyilvánosságra. Az idén bevezetett változás lényege, hogy a listán szereplő polgárok immár teljes ellátásra tarthatnak igényt:
A várandós nők esetében a magzatra való tekintettel döntött a változás mellett a törvényalkotó,
hiszen a megfogant élet igazán nem tehet semmilyen tartozásról. A fertőző betegségek kezelése és az azok ellen beadott oltások engedélyezésekor pedig a társadalom többi tagjának védelmével indokolták a törvénymódosítást, hogy csak azért ne fertőzze a környezetét valaki, mert elmaradt a befizetéssel.
Az adósság kezelése
A legjobb, ha mindenki az előírásoknak megfelelően fizeti az egészségbiztosítási járulékot. Ez persze a Covid, illetve a magas infláció korában nem is olyan egyszerű.
Ha viszont már valakinek adóssága képződött és arról a nyilvános lista alapján meggyőződött, legjobb, ha azonnal felveszi a kapcsolatot a biztosítóval.
Ilyen esetben a megoldás a fizetési ütemezés, vagyis az adósság fokozatos törlesztése. Ilyen egyezség esetén a hátralék teljes összegének kifizetése előtt megszűnik az adós státusz, ami a teljeskörű egészségügyi ellátásra való jogot is jelenti.
Látszólag előnytelenebb helyzetben vannak azok, akik nem tudják befolyásolni a járulékfizetést, mivel például alkalmazottként nem tudja ellenőrizni, hogy a munkáltató nem maradt-e el az egészségbiztosítóval szemben.
A törvény rendezi ezt a helyzetet is, és
az alkalmazotti munkaviszonyban levőket nem kezeli adósként, ha a munkáltató követett el hibát.
Kivételezett helyzetben vannak azok, akik után az állam fizeti az egészségbiztosítást, ők gyakorlatilag rá sem kerülhetnek az adóslistára, hiszen az állam nem fogja nyilvánosságra hozni mulasztását. Az állam fizeti például a gyermekek és a nyugdíjasok egészségbiztosítási járulékát.
Alkotmányellenes megkülönböztetés?
Mivel az alkotmány kimondja, hogy mindenkit megillet az egészség védelmének a joga, egy beadvány kapcsán a Szlovákiai Emberi Jogi Központ is foglalkozott korábban azzal, hogy az adósoktól megvonják a teljes ellátás jogát.
A vizsgálat után a központ kimondta,
a korlátozással nem sérül a polgárok egyenlő bánásmódhoz és diszkriminációmentes eljáráshoz való joga,
hozzátette azonban, hogy a kontrollra csak az alkotmánybíróságnak van joga. Arról viszont nincs tudomásunk, hogy akár állampolgári, akár politikai körökből indult-e ilyen kezdeményezés.
Az érdekvédelem tapasztalatai
Arról viszont van információnk, hogy az orvosok, illetve a páciensek érdekvédelemi szervezete milyen állásponton van az adósokkal és azok megkülönböztetésével kapcsolatban. Marián Šoth, a magánorvosok szövetségének elnöke a Magyar7-nek elmondta, a körzeti orvosok két szempontot tartottak szem előtt.
Egyrészt, a pácienst úgy ellátni, hogy az elengedhetetlen egészségügyi ellátás legyen, mivel senkinek sem érdeke, hogy például egy stabilizált vérnyomású embertől megvonják a gyógyszerét az adóssága miatt. Šoth doktor azt is elmondta, hogy viszonylag tág tere volt erre az orvosoknak, mivel semmilyen útmutatás vagy előírás nem tárgyalta, hogy melyek is azok a gyógymódok, amelyek már nem járnak egy-egy adós betegnek. Az biztos, hogy a preventív ellenőrzések vagy a gyógyfürdői kezelés ide tartozott, de a konkrét rendelői praxist ezen a téren nem szabályozták.
Megdöbbentő azonban, hogy a betegek 25-30 százaléka nem fizeti rendesen az egészségbiztosítási járulékot,
tudtuk meg Marián Šóthtól, tehát majdnem minden harmadik páciens ott van az adóslistán, és ez az egész ellátórendszernek problémát okoz.
Külön kellene választani a kezelés és az adósság fogalmát
– ezt már Mária Lévyová, a Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség elnöke mondta lapunknak. Véleménye szerint követni kell azt az uniós mintát, mely szerint a tartós és komolyabb kezelést igénylő ellátást nem szabad függővé tenni a befizetésektől, de mindjárt azt is hozzáteszi, hogy az adósságokat viszont be kell hajtani.
A Végrehajtói Kamarától viszont úgy értesült, hogy
a jelenlegi körülmények között gyakorlatilag behajthatatlanok a tartozások.
S ez a pénz természetesen hiányzik az ellátórendszerből.
További problémaként említi meg Lévyová a lassú információáramlást a szakmán belül,
egy-egy törvényi változás gyakran csak késéssel válik gyakorlattá az egészségügyi intézményekben. Aki úgy érzi, hogy nem kapta meg a megfelelő ellátást, panasszal fordulhat az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatalhoz. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a magyarok által sűrűn lakott Nyitra megyében áprilistól megszűnt a hivatal kirendeltsége, annak feladatait a besztercebányai központ vette át.
A cikk megjelent a Magyar7 2023/15-ös számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
