A Szövetség bírálja a belügyminisztérium kiszivárgott közigazgatási reformtervezetét Bugár Anna2023. 04. 14., p – 17:55 Pozsony |
A belügyminisztérium közigazgatási reformjának tervezete a déli régiók felosztását is jelentősen megváltoztatná, a Szövetség politikusai azonban figyelmeztetnek, a tárca nem vonta be az önkormányzatok képviselőit a dokumentum kidolgozásába.
A szaktárca közigazgatási reformmal kapcsolatos terveiről elsőként a Napunk számolt be, az anyag egyelőre nem végleges, és tekintve, hogy az előre hozott választásig néhány hónap van hátra, nehéz elképzelni, hogy az ügyvezető kormánynak ilyen rövid időn belül sikerülhet átrajzolnia a megyék és járások határait.
A kiszivárgott információk szerint a Komáromi járás beleolvadna az Érsekújvári járásba, Somorja a Pozsonyi járáshoz tartozna, illetve önálló Párkányi és Ipolysági, valamint Nagykaposi járás alakulna ki. A belügy tervezete alapján a járások száma a jelenlegi 79-ről 46-ra csökkenne, a minisztérium azonban alsóbbrendű közigazgatási egységek létrehozásával is számol. Az értesülések szerint a változás a megyéket is érintené, 8-ról 4+1-re csökkenne azok száma – Pozsonyi kerület, Nyugat-szlovákiai kerület (Nyitra székhellyel), Észak-szlovákiai kerület (Zsolna székhellyel), Közép-szlovákiai kerület (Besztercebánya székhellyel), Kelet-szlovákiai kerület (Kassa székhellyel).
Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke a pénteki sajtótájékoztatón elmondta, a káosz kormánya az elmúlt néhány évben tönkretett mindent, amihez hozzányúlt, most pedig a közigazgatási rendszert és az önkormányzatokat sodorja veszélybe. Emlékeztetett, 1996-ban a Mečiar-korszakban megrajzolt járáshatárok „szerencsétlenül érintik a magyarságot”, a kiszivárgott tervezetet azonban még „eszetlenebbnek” tartja. „Egyrészt olyan klasszikus járásokat szüntetnének meg, mint például a Komáromi, 800 ezres, illetve félmilliós járások jönnének létre, miközben ezek szomszédságában 20-30 ezres járások is léteznének” – tette hozzá arra utalva, hogy az új elrendezés szerint néhány járás összeolvadna, de maradnának lényegesen kisebbek is.
A párt képviselői elsősorban azt kifogásolták, a belügyminisztérium nem vonta be az önkormányzatok képviselőit a reform kidolgozásába. Őry hangsúlyozta, értesülése szerint a Csallóközi Városok és Falvak Társulása, illetve a Szlovákiai Városok és Települések Társulása (ZMOS), valamint a kisebbségi biztos sem kapott tájékoztatást a dokumentum előkészítéséről. Hangsúlyozta, az önkormányzatok összevonása katasztrofális lenne a magyarok szempontjából, számos településen ugyanis veszélybe kerülne a magyar nyelvhasználat. A településvezető megjegyezte, az önkormányzatiság és a közigazgatás rendkívül érzékeny rendszer, a belügyi tárca hozzáállása pedig arra emlékeztet, mintha baltával akarnának ideggyógyászati beavatkozást végezni.
A dokumetum szerzői szerint a jelenlegi elrendezés nincs összhangban a lakosok szokásaival, például a munkába járással, ezért most figyelembe vették, az egyes járásokon belül merre ingáznak az emberek. „Köszönőviszonyban sincs a Statisztikai Hivatal hivatalos népszámlálási adataival” – szögezte le Őry arra utalva, az ingázásra hivatkozva szüntetnék meg az olyan magyarok által sűrűn lakott járásokat, mint például a Galántai, Vágsellyei vagy Komáromi. Példaként említette Somorját – a hivatal adatai szerint iskolába és munkába Dunaszerdahely irányába ingáznak a letöbben, a javaslat szerint azonban Somorja és a Dunaszerdahelyi járás nyugati része beleolvadna a Pozsonyi járásba.
A tervezet alapján nemcsak a járáshatárok alakulnának át, de a megyék felosztása is megváltozna. „Már az is rossz volt, amit Mečiarék megrajzoltak 1996-ban” – mondta Mózes a jelenlegi 8 megyére utalva, melyek felosztása nem felel meg a természetes régióknak és a történelmi hagyománynak. Emlékeztetett, a szakértők az elmúlt húsz évben arra figyelmeztettek, a történelmi és természetes régiók mentén kellene átalakítani a megyehatárokat. „Ehelyett gyakorlatilag visszatérnek a kommunista közigazgatáshoz” – tette hozzá rámutatva, a jelenlegi 8 megyéből kettőben – Nagyszombat és Nyitra megyében haladja meg a magyarok aránya a 20%-ot. A párt számításai alapján a belügy által felvázolt rendszerben a nyugat-szlovákiai megyében 18–19% körül mozogna a magyarok aránya, Kelet-Szlovákiában pedig 5% alá csökkenne.
A Szövetség alelnöke kitért a legitimitás kérdésére is: az ügyvezető kormánynak jogában áll-e egy olyan tervezet kidolgozása, amely gyakorlatilag teljesen megváltoztatja az ország működését „olyan módon, ami alapvetően károsítja a magyarokat”. Úgy véli, a tervezet elfogadásának esélye a nullához közelít – az előre hozott választásig már csak három parlamenti ülés van hátra – ugyanakkor veszélyesnek tartja, hogy ilyen irányultságú anyagot készítettek, amit a következő kabinet akár tovább folytathat. „Ez méginkább egy mementó arra, hogy össze kell fogni, parlamenti és kormányzati képviseletre van szüksége a magyaroknak, mert ott lehet az ilyen eszement ötleteteket megállítani” – zárta.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
