Ferenc pápa április 28. és 30. közötti magyarországi látogatására készülve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) kerekasztal beszélgetést rendezett április 11-én a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karán a nagy esemény történeti és diplomáciai szempontjairól.
Amint arról korábban írtunk, a Szentatya magyarországi hivatalos programjának része, hogy külön rendezvény keretében találkozik az egyetemi és kulturális élet képviselőivel és beszédet is mond. Ennek a találkozónak a helyszíne a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara (PPKE ITK), ahol több mint kétszáz diák is várja majd a pápát. Ez utóbbi tényről a PPKE ITK dékánja, Cserey György tájékoztatta az április 11-i kerekasztal beszélgetés hallgatóságát.
A dékán elmondta, különleges ajándékkal várják Szentatyát, egy olyan rózsafüzérrel, amelyet a bionikai kar kutatói által kifejlesztett programozható fonógép készít. E speciális eszköz olyan – tizenötezer (!) csavarral rögzített – szerkezet, amely egy anatómiai pontossággal modellezett protézis-kéz ínhálózatához szükséges „fonalakat” is képes előállítani.
A PPKE ITK aulájában megtartott kerekasztal beszélgetés moderátora, Birher Nándor, a PPKE BTK dékánja felvezetőjében hangsúlyozta, különösen is kiemelkedő esemény a pápalátogatás az egyetem életében, minthogy a Szentatya az intézmény területére is eljön.
A beszélgetés a látogatás diplomáciai, történeti és biztonságpolitikai vetületéről szólt. A tanácskozáson Cserey György a PPKE ITK dékánja mellett részt vett Ujházi Lóránd atya, a PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont operatív vezetője; Rétfalvi Balázs, PPKE doktorjelölt, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár munkatársa; Tusor Péter, történész, a PPKE BTK oktatója, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport (FVRTK) vezetője; Fedeles Tamás, történész, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese, a FVRTK tagja; valamint Kanász Viktor e kutatócsoport tudományos munkatársa.
Ujházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa elmondta, a pápalátogatás jelzi számukra, hogy az Egyház egy és egyetemes, ugyanakkor az egyházfőnek kapcsolata van a részegyházakkal. Ferenc pápa országlátogatásai alkalmával az „ökumenizmus megerősítését”, sőt a vallásközi párbeszédet is fontosnak tartja – az utóbbi biztonságpolitikai szempontból is jelentős, mert „a nemzetközi szervezetek válságkezelése ezen a téren rendszerint kudarcot vall”. Hozzátette: a magyarországi pápalátogatás fontos szegmense az állami diplomácia is: a pápa koncepciójának és a magyar közpolitika világának számos közös eleme van és nem csupán a béke, a tárgyalásos megoldás kérdésében, hanem többek közt a családpolitika és a teremtésvédelem terén is.
Rétfalvi Balázs (Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár) arról beszélt, hogy a pápa az egyházi mellett a többszöri hivatalos állami meghívásra is válaszol a látogatásával. Rámutatott, hogy az eseménynek sajnálatos módon, de kétségtelenül aktuálpolitikai jelentősége is van; a Szentatya már 2014-ben felhívta a figyelmet arra, hogy „elkezdődött a harmadik világháború, amit részleteiben vívnak meg”. A pápa éppúgy, mint korábbi elődje Szent II. János Pál, feszült nemzetközi helyzetben érkezik hazánkba. A béke érdekében tett erőfeszítései, a tárgyalásos megoldások keresése a korábbi egyházfők szellemiségéhez kapcsolódnak. Történelmi és diplomáciai szempontból mérföldkőnek számított az önálló pápai állam létrejötte, jó eszközként szolgálva arra, hogy nemzetközi szerződések révén hatékonyan tudjon működni az egyházi célok – többek közt a béke – érdekében.
Ujházy Loránd az előbbiekhez hozzátette, hogy Ferenc pápa koncepciója elődeihez képest radikális, azt mondja csak a béke lehet igazságos, a háború soha (meghaladva ezzel az „igazságos háború” tanát), sőt azt hangsúlyozza, hogy
Akár ezekkel a témákkal, vagy éppen a teremtésvédelemmel kapcsolatos meglátásai egyetemi kutatásokat indukálnak a katolikus műhelyekben, s ezen a téren kissé le is maradtunk – tette hozzá Ujházy Loránd.
A pápaság és a világ országai, s köztük Magyarország történelmi kapcsolatairól szólva a beszélgetésben Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese a középkort vizsgálva a diplomácia terepén a pápai legációk hatékony tevékenységét emelte ki, majd azt hangsúlyozta, hogy napjainkban éppúgy „óriási igény van a pápa spirituális iránymutatására”, mint a XVI. században, vagy a későbbi évszázadok során.
Kanász Viktor rámutatott, hogy Mohács után a nunciatúra Bécsen keresztül fejtette ki tevékenységét a magyarokkal kapcsolatban. A bécsi nunciusok rendszeresen közvetítettek a pápai hivatalok felé, a török időkben – a közvélekedéssel ellentétben – fontosnak számított a Szentszék szempontjából a magyar hadszíntér.
Tusor Péter történész felhívta a figyelmet, hogy a pápalátogatás már önmagában is diplomácia, jelenleg is hatalmas a nemzetközi érdeklődés, figyelem. Ferenc pápa diplomáciájának egyik súlypontja a közép-európai térség és a Balkán – tette hozzá a történész –, és ez történelmileg, földrajzi szempontból is releváns, korábban sem volt másképp: egykor pápai csapatok érkeztek hazánkba a védelmünkre (V. Pál síremlékén ezt relief örökíti meg). Itália biztonsága szempontjából kiemelt helyszín ez a térség.
Ujházi Lóránd hozzátette: a múlt század kezdete óta a pápaság az Egyház lelki dimenzióját (hit alapú diplomácia, vallásközi párbeszéd) közvetíti, különösképpen érvényes ez a II. Vatikáni Zsinatra. Az Egyház ugyanakkor ma már mindenhol jelen van a világban, a válságokkal terhelt területeken különösen tevékeny. Az evangelizáció érdekében, a perifériák szolgálatára Ferenc pápa a vatikáni hivatalok struktúráját át is alakította.
A pápalátogatás várható hatásáról szólva a kerekasztal-beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy a közelgő három nap nem várt impulzusokat hozhat a magyar társadalom, a magyar Egyház számára, ahogy ezt láthattuk a NEK esetében is, például az eucharisztikus körmenet alkalmával.
Kanász Viktor, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos munkatársa megjegyezte: a Szentatya jelenléte, beszédei nyomán fontossá válhatnak tudományos, interdiszciplináris kapcsolatok, s a pápának lesz mondanivalója az Egyház történelmi beágyazottságáról is a magyar társadalom számára.
Szerző: Körössy László
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
