A nagyhét keresztény szertartásai fölemelő élményt jelentenek azoknak is, akik csak most ismerkednek a szeretet vallásának szépségeivel.
Olajszentelési szentmise nagycsütörtökön a budapesti Szent István-bazilikában 2023. április 6-án. MTI/Kovács Attila
A Bazilika sok vallási élményt adott a jóakaratú embereknek. A nagyhét keresztény szertartásai fölemelő élményt jelentenek azoknak is, akik csak most ismerkednek a szeretet vallásának szépségeivel.
Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek olajszentelési szentmisét celebrál nagycsütörtökön a budapesti Szent István-bazilikában 2023. április 6-án. MTI/Kovács Attila
Nagycsütörtöki szentmise az esztergomi bazilikában
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (k) az utolsó vacsora emlékére tartott nagycsütörtöki szentmisét celebrál az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban 2023. április 6-án. MTI/Bodnár Boglárka
Nagycsütörtök este az Oltáriszentség és a papság alapításáról és Jézus megrendítő, szolgáló szeretetéről emlékezünk meg – mondta Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmisén.
Erdő Péter homíliájában – amelyet a bíboros megfázása miatt egy diakónus olvasott fel – rámutatott: Jézus nemcsak életét adta az emberekért, hanem azt is akarta, hogy megváltó áldozata már a kereszthalála előtt, az utolsó vacsorán, majd tanítványi révén nemzedékeken át jelenvalóvá legyen.
Emlékeztetett: az utolsó vacsora egyben az újszövetségi papság alapítása is.
Jézus az egyetlen főpap és kereszthalála az egyetlen áldozat. De az apostolok és utódaik az ő nevében cselekszenek: jelenvalóvá teszik az egyetlen, végtelen értékű áldozatot. „Ebben áll hivatásunk nagyszerűsége és fontossága a világ üdvösségéért” – fogalmazott szentbeszédében a bíboros.
Erdő Péter kitért arra: Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát, és az „alázat és szeretet” e kifejezése megjelenik nagycsütörtök liturgiájában. A lábmosás titokzatos története megmutatja azt is – tette hozzá -, hogyan kell Krisztus kereszthalálára tekinteni.
„Amit én cselekszem, most nem érted, de később majd meg fogod érteni” – mondja Jézus a lábmosás miatt ellenkező Péter apostolnak. Péter azonnal érteni akarja Jézus gesztusát, ezért a rá jellemző elhamarkodottsággal válaszolja: „az én lábamat ugyan soha meg nem mosod”.
Péter szerint aligha indokolhatja bármi, hogy a mester mossa meg a tanítvány lábát. Jézus pedig nem érvel, nem magyarázza meg, hogy az üdvösség távlatában mi ennek a jelentősége, hanem inkább a saját tekintélyére hivatkozik: „ha nem moslak meg, nem lesz részed velem”.
Ahogy Péter, úgy „mi is hajlamosak vagyunk okoskodni, saját elképzeléseink alapján megmondani, hogy mit kellene tennie az egyháznak, sőt, a gondviselő Istennek”. Isten azonban nem mindig közli titkait, és „nem is tudnánk mindent megérteni”.
A hit és a szeretet mégis arra indít, hogy „meghajoljunk Isten jósága és terve előtt, akkor is, ha nem értjük”. Ahogy végül Szent Péter is lemond a magyarázatról és egyszerűen csak szereti Jézust.
A bíboros kiemelte: ahogy a lábmosás gesztusa, úgy Jézus kereszthalála sem érthető emberi ésszel, emberi logikával. Aligha indokolható, hogy a megtestesült Isten miért vállalta a szenvedést, a kivégzést és a megszégyenítő halált. „De nem is az a feladatunk, hogy ezt megmagyarázzuk. Jézus tudja, hogy miért teljesítette be így az isteni tervet, a mi feladatunk pedig az, hogy feltétel nélkül viszontszeressük őt.”
Erdő Péter a szertartáson megmosta 12 hívő lábát.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megmossa egy férfi lábát az utolsó vacsora emlékére tartott nagycsütörtöki szentmisén az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban 2023. április 6-án. MTI/Bodnár Boglárka
A szentmise végén minden díszt eltávolítottak az oltárról, emlékeztetve arra, hogy Jézust megfosztották ruháitól.
A szertartás végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoztak a templomból.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
