A NATO-csatlakozás fontos nap Finnország mellett a teljes szövetség számára a védelem és a biztonság szavatolásának szempontjából – jelentette ki Sauli Niinistö finn elnök Brüsszelben tegnap, miután felvonták a finn lobogót a szövetség székháza előtt.
Sauli Niinistö azt követően, hogy Finnország hivatalosan is a NATO 31. tagországa lett, sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a boldog és nyugodt élet alapja, hogy az emberek békében és biztonságban éljenek. A finnek a NATO-csatlakozással ehhez jutottak hozzá, nagyobb biztonságban érezhetik magukat – mondta.
Kijelentette: Finnország katonai függetlensége megszűnik, az ország számára új korszak kezdődik. A csatlakozással Finnország a legmagasabb fokra emelte biztonsági berendezkedését, a tagság megerősíti egyben a nemzetközi közösségben betöltött pozícióját is – mondta. Finnország a jövőben még inkább hozzájárul a NATO közös erőfeszítéseihez, valamint az elrettentésen és a védelmen alapuló politikájához. Tagsága nem fenyeget senkit, ugyanakkor megbízható partnerként kiveszi részét a szövetséges országok védelméből – hangsúlyozta. A finn elnök arról is beszélt: országa fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy Svédország hamarosan a NATO 32. tagjává válhasson. Finnország tagsága nem teljes a svéd tagság nélkül – emelte ki Sauli Niinistö.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a szövetség történetében először felvonták a finn lobogót a NATO brüsszeli székháza előtt. A 31 tagország keddtől együtt lobogó zászlaja a szövetség egységének és a tagországok egymás iránti szolidaritásának szimbóluma – mondta. Kijelentette: Finnország NATO-csatlakozása jó az országnak és előnyös az észak-atlanti térség biztonsága és ereje szempontjából is. Finnország jelentős és kiváló képességű erőkkel, magas fokú ellenálló képességgel járul hozzá a NATO erejéhez – hangsúlyozta. A jelenlegi időkben barátokra és a szövetségesekre nagyobb szükség van, mint valaha – mondta Stoltenberg, majd hozzátette: Finnország mostantól a világ legerősebb barátaival és szövetségeseivel rendelkezik. A NATO-főtitkár szintén reményét fejezte ki, hogy hamarosan Svédországot is a szövetség tagjai között üdvözölheti.
Új partnerségek
Azt, hogy a NATO keddtől Finnországot is tagországai között üdvözölheti, „talán az egyetlen dolog, amit Vlagyimir Putyin orosz elnöknek köszönhetünk” – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter Brüsszelben a szervezet főtitkárával, Jens Stoltenberggel közösen tett nyilatkozatában.
Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos országot késztetett arra, hogy többet tegyen a védelméért, illetve annak érdekében, hogy ne érhesse katonai agresszió. Blinken elmondta, hogy a júniusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón a vezetők meg fogják erősíteni „mind politikai, mind gyakorlati szempontból” az Ukrajnának nyújtott támogatásukat, és kötelezettséget vállalnak a szövetség védelmi képességeinek továbbfejlesztése mellett.
Hangsúlyozta: folytatni kell a NATO és a világ más országai közötti új partnerségek kiépítését, különösen az ázsiai és csendes-óceáni térségben. „Az elmúlt néhány évben azt tapasztaltuk, hogy az Egyesült Államok és Európa, valamint az ázsiai térség között nagyobb a közeledés, mint az elmúlt három évtized folyamán, abban a tekintetben, hogy hogyan tudunk hatékonyan megfelelni korunk kihívásainak” – jelentette ki.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a globális biztonság fenntartása végett a NATO erősítené kapcsolatait az ázsiai, csendes-óceáni térségbeli partnereivel is. „Egy olyan világban, ahol Oroszország és Kína egyre közelebb áll egymáshoz, egyre fontosabbá válik az Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal és Dél-Koreával folyó együttműködés” – emelte ki. A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a vilniusi csúcstalálkozón várhatóan a NATO-tagállamok vezetői megállapodnak abban, hogy a hazai össztermékük 2 százalékát a védelemre fordítandó kiadásokra vonatkozóan nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni, és ezt a célt minden tagországnak maradéktalanul teljesítenie kell.
Peszkov a csatlakozásról
A Finnország NATO-csatlakozása utáni helyzet gyökeresen eltér az Ukrajnával kapcsolatos problémától, az észak-európai ország ugyanis sosem volt Oroszország-ellenes, és nem volt vele vita – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő tegnap újságíróknak.
„A Finnország ügyében kialakult helyzet természetesen gyökeresen eltér az Ukrajnával fennálló helyzettől, mert először is Finnország sohasem vált Oroszország-ellenessé, és nekünk nem volt vitánk Finnországgal. Ukrajna esetében a helyzet gyökeresen eltér, és potenciálisan sokkal veszélyesebb. Valójában ez váltotta ki a különleges hadművelet és az általa elérendő célok szükségességét” – mondta Peszkov. Ugyanakkor leszögezte, hogy Finnország belépése a NATO-ba tovább súlyosbítja a helyzetet.
„A Kreml úgy véli, hogy ez a helyzet újabb súlyosbodását jelenti. A NATO bővítése a biztonságunk és Oroszország nemzeti érdekeinek megsértése. És ezt mi is így érzékeljük. Arra kényszerít bennünket, hogy ellenintézkedéseket tegyünk a biztonság szavatolása érdekében, mind taktikai, mind stratégiai értelemben” – mondta Peszkov.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »