Telhetetlen húséhségünk tönkreteszi a bolygót, ez már nem kétséges. A kérdés csak az, melyik étrend mennyire kíméletes vagy káros. Étkezhetünk-e úgy egészségesen, hogy közben viszonylag alacsony a karbon-lábnyomunk? Muszáj-e lemondanunk teljesen a húsról? Amerikai kutatók először hasonlították össze a 6 legelterjedtebb étrend, a keto, paleo, vegán, vegetáriánus, peszkatáriánus és a mindenevő étkezés szénlábnyomát.
A Földön élő emlősök 60%-a már haszonállat.A madarak 71%-át a baromfik teszik ki, a vadon élő fajok csak a maradék 29%.Míg az emberi populáció évente 1%-kal, addig az állatállomány 2,4%-kal nő.Az egy főre jutó globális átlagos húsfogyasztás gyorsan emelkedik, jelenleg 43 kg évente. Ennek oka a Merrill K. Bennett agrárökonómus féle törvény: ahogy az emberek gazdagabbak lesznek, úgy esznek több állati eredetű fehérjét és zsírt.
Támogass 1%-kal, és mi kiderítjük, megmérjük, megírjuk!
Köztudott, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül egyharmada az élelmiszer előállítás során keletkezik, és hogy a marhahústermelés az egyik legnagyobb bűnös – körülbelül 10-szer több gázt bocsát ki, mint a csirkehústermelés, és mintegyik többet, mintha növényi étrendet követenénk. A problémára sokféle megoldás érkezik az élelmiszeripar felől. Egyesek, mint az ismert gasztroújságíró, George Monbiot a húshelyettesítő termékek fogyasztásában látják a kiutat, és effelé visz az is hogy az Európai Unió sorra engedélyezi a rovarok, mint fehérforrás felhasználását az élelmiszerekben. (A magyar és az uniós átlagpolgár egyelőre idegenkedik a rovarfogyasztástól, arról, hogy mit gondolnak ugyanerről a tudatos vásárlók, nemrég szavazást indítottunk, az eredményről hamarosan megjelenő cikkünkben számolunk be.)
Ugyanakkor, míg a különböző élelmiszerek előállításának környezeti terheléséről sok szó esik, kevesebb kutatás foglalkozott eddig azzal, hogy a különböző – sokféle élelmiszerből álló – étrendek hogyan hasonlíthatók össze.
„Az éghajlatváltozás vitathatatlanul korunk egyik legégetőbb problémája, és sok ember érdeklődik a növényi alapú étrendre való áttérés iránt” – mondta Diego Rose professzor, a Tulane Egyetem tanulmányának vezető szerzője, aki a különböző étrendek minőségét és környezeti hatásait vizsgálta 16 000 felnőtt étkezési szokásaiban.
Fontos kérdés tehát, hogy a különböző népszerű diéták mennyire járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz. Mivel sokan életünk során többször váltunk étrendet – például egészségügyi okokból – irányadó és talán megnyugtató lehet számukra annak megértése, hogy étrendünk hol helyezkedik el azon a spektrumon, ami ételeink éghajlatra gyakorolt hatását mutatja.
Egyre több élelmiszeren látjuk ezeket a megtévesztő állításokat
A népszerű diéták karbon-lábnyomában négyszeres is lehet a különbség
Az eredmények szerint a ketogén avagy keto diéta bizonyult a legkevésbé fenntarthatónak. A keto diétát fogyókúrázóknak ajánlják: magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú ételekre épül, lényege, hogy a szénhidrátok megvonásával arra kényszeríti a szervezetet, hogy zsírokból fedezze az energiaigényét. Az eredmények szerint ez az étrend 1000 elfogyasztott kalóriára vetítve közel 3 kg szén-dioxidot termel. Ez több mint négyszer rosszabb eredmény, mint a vegán étrendé.
A paleolit avagy paleo étrend mögötti elmélet állítása, hogy az emberi szervezet számára a mezőgazdaság megjelenése előtti élelmiszerek – húsok, hal, kagyló, tojás, diófélék, zöldség gyümölcs, bogyók, gombák, gyökerek – megemésztése probléma nélküli. Minden egyebet viszont – tejtermékek, hüvelyesek, burgonya, cukor, stb. – ki kell iktatnunk az étrendünkből. A pelao-diéta a vizsgálat során a 2. legrosszabb pontszámot kapta, és a szén-dioxid-kibocsátása is magas, 2,6 kg szén-dioxid 1000 kalóriára vetítve.
Segítünk, hogy jót egyetek: Téged is vár az ÖkoKör Kamra!
„Gyanítottuk, hogy negatív éghajlati hatásuk van, mert húsközpontúak, de – mivel azokat az egyének választják, nem pedig a szakértők írják elő – senki sem hasonlította össze ezeket az étrendeket egymással egy közös keretrendszer segítségével” – mondta Rose.
A CDC Nemzeti Egészség- és Táplálkozásvizsgálati Felmérése által gyűjtött, több mint 16 000 felnőtt étrendjére vonatkozó adatok alapján
a tanulmány a vegánság után a vegetáriánus és a peszkatariánus étrendet sorolta a legjobbnak.
A mindenevő, állati és növényi eredetű ételeket egyaránt fogyasztó étrend, amelyet a felmérésben résztvevők 86 százaléka követ, mind minőségben, mind fenntarthatóságban a középmezőnyben helyezkedik el.
Az eredmények szerint ha a mindenevők harmada vegetáriánus étrendet követne, az egy adott napon átlagosan 340 millió személygépkocsi-kilométer megszüntetésével lenne egyenértékű.
A mindenevő étrendekhez kapcsolódóan a tanulmány azt is megjegyzi, hogy ha az emberek a mediterrán étrendre – amelyben dominálnak a zöldségek – és a húst korlátozó DASH-diétára (Dietary Approches to Stop Hypertension, a magas vérnyomás megállításának elősegítésére) finomítják étkezésüket, akkor mind a szén-dioxid-kibocsátás, mind a táplálkozás minőségének pontszámai javulnak.
Ételmentő konyhai trükkök – webinár
Tehát még a húsról való teljes lemondás nélkül is jelentős mértékben enyhíthetjük a környezetre gyakorolt hatásunkat.
Talán nem meglepő az eredmény, hogy a vegán étrend, azaz az állatokból származó élelmiszerek mellőzése 1000 elfogyasztott kalóriánként csak 0,7 kg szén-dioxidot termel.
Melyik diéta lett a legjobb minőségű?
Az elemzett étrendek közül a peszkatáriánus étrend kapta a legmagasabb pontszámot a táplálkozás minőségét illetően, majd a vegetáriánus és a vegán étrend következett.
„Azt hiszem, a következő kérdés az, hogy a különböző szakpolitikák hogyan befolyásolnák az eredményeket, és ezek hogyan mozdíthatnának el minket az egészségesebb, környezetbarátabb étrend felé?” – mondta Rose.
Közösségi gazdaságtól a tányérig: egy tájfajta óriás útja képekben
Nem mindegy, mit eszel!
Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.
Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, oszd meg a kampányt másokkal is.
Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!Képek forrása: canva.com
Ez a tartalom a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-22-19-C jelű pályázata támogatásával, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társfinanszírozásában készült.
Ez a poszt Keto, paleo, vegán. Melyik népszerű diéta mennyire terheli a bolygót? először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
