Boris Johnson volt brit miniszterelnök elismerte kedden, hogy egyes nyilatkozataival félrevezethette a londoni parlamentet a koronavírus-járvány idején saját kormánya által elrendelt korlátozások megsértése ügyében, hangsúlyozta azonban, hogy ezt nem szándékosan vagy gondatlanságból tette.
A volt konzervatív párti kormányfő által közzétett 52 oldalas dokumentum válasz arra az előzetes vizsgálati jelentésre, amelyet március elején ismertetett a képviselői előjogok ügyében illetékes alsóházi szakbizottság a koronavírus-járvány elleni szigorú korlátozások idején kormányintézményekben tartott partikról.
A 24 oldalas bizottsági jelentés fő megállapítása szerint négy olyan alkalom is volt, amikor Johnson azt bizonygatta az alsóházban, hogy ezek az összejövetelek nem voltak törvénysértők, a bizonyítékok viszont arra vallanak, Johnson e kijelentéseivel félrevezethette a képviselőket.
Johnson tavaly júliusban jelentette be távozását a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután kiderült, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére hozott általános tilalom ellenére gyakran ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, amelyeken nem egyszer Johnson is jelen volt.
A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, különös tekintettel arra, hogy a miniszterelnököt a rendőrség megbírságolta.
Az újkori brit politikatörténetben Boris Johnson volt az első hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértésért rendőrhatósági büntetéssel sújtottak.
Az ügyben indult parlamenti vizsgálat elsődleges célja annak megállapítása, hogy a volt kormányfő félrevezette-e a parlamentet, amikor még hivatali idejében többször is kijelentette, hogy nem történtek törvénysértések az összejövetelek idején.
A március 3-án ismertetett, még nem végleges vizsgálati jelentés szerint Johnson számára „nyilvánvalónak kellett volna lennie”, hogy a partik törvénysértők voltak, és az, hogy a volt kormányfő ennek az ellenkezőjét állította az alsóházban, felveti annak gyanúját, hogy Johnson félrevezethette a képviselőket.
A bizottság szerdán személyesen is meghallgatja Johnsont, és a vizsgálatot ezután zárja le.
Boris Johnson azonban már kedden ismertetett 15 ezer szavas állásfoglalásában kifejti: semmiféle olyan dokumentum nincs, amely azt bizonyítaná, hogy szándékosan vagy meggondolatlan módon félrevezette volna a parlamentet.
A volt kormányfő közli: elfogadja, hogy félrevezetők lehettek azok az alsóházi kijelentései, amelyek szerint a Downing Streeten minden esetben betartották a járványügyi előírásokat és útmutatásokat. Johnson hozzáteszi azonban, hogy ezeket a kijelentéseket jóhiszeműen, akkori legjobb tudása alapján tette, és soha még álmaiban sem merült fel olyasmi, hogy szándékosan vagy gondatlanul félrevezesse a képviselőket.
Johnson élesen bírálta a bizottságot, amely véleménye szerint „igazságtalanul és erősen pártos módon” állt hozzá az ügyhöz.
A végleges bizottsági jelentés tartalmának komoly a tétje, hiszen ha abban is az szerepel, hogy Boris Johnson félrevezette a parlamentet, a volt miniszterelnök képviselői mandátumát felfüggeszthetik vagy végleg vissza is vonhatják. Az utóbbi esetben időközi választást kellene kiírni Johnson választókörzetében.
A parlament tudatos félrevezetése a brit politika normái alapján a képviselők, köztük a kormánytagok által elkövethető legsúlyosabb magatartási kihágások egyike, és általános elvárás, hogy távozzanak tisztségükből mindazok, akikről bebizonyosodik, hogy ezt a kihágást elkövették.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
