A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében – hála az intézmény 1882. évi alapításának – egész pontosan 465 darab műtárgy található az Európán kívüli, ún. egzotikus területekről. Kerényi Éva, a múzeum történésze ezekből tervez kiállítást készíteni, a kiállítási katalógus pedig már meg is jelent.
A Gömör-Kishonti Múzeum 2022-ben jelentette meg Amerikától Japánig. Híres utazók, egzotikus tárgyak c. legújabb katalógusát a KULTMINOR – Kisebbségi Kulturális Alap támogatásának köszönhetően. A katalógus bemutatására 2023. március 9-én került sor a múzeumban, ahol a szerzővel, Kerényi Évával Kerepesi Igor beszélgetett szlovák és magyar nyelven.
Mint kiderült, az előző generáció muzeológusai a 19. század második felében és a századfordulón, a korszellem divatjának megfelelően, nem csupán a régió, Gömör-Kishont vármegye, vagy a korabeli Magyarország területén fellelhető és arra jellemző tárgyak gyűjtésére összpontosítottak, mint ma, hanem a vármegye területére „beérkezett”, becses egzotikumnak és kuriózumnak számító, ritka értékes tárgyak dokumentálására is.
A most bemutatott tárgyak legtöbbjéről nem is gondolnánk, hogy azok megtalálhatók Rimaszombatban is. Találunk itt többek közt egy kínai gyógyító kardot, japán vázát aranyozott intarziával, japán grafikákat selyempapíron, Kokka művészeti folyóiratot, teozófiusok szabadkőműves páholyának oklevelét Madras-Adyarból, indiai kézi legyezőt, indiai tőrt, tradicionális indo-perzsa pajzsot, szkarabeusz bogarat.
Az egyiptomi női múmia 1910-től van Rimaszombatban (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma).
A leghíresebb ilyen tárgy az egyiptomi női múmia, mely a Nílus középső részén elterülő Abusir el-Melek városából származik és Munkácsi Süteő István rimaszombati nagypolgár ajándékozta a múzeumnak.
Van továbbá a rimaszombati múzeumban egyiptomi kanópuszedény, amelyben az ókori Egyiptomban a mumifikáció során a halott testéből eltávolított belső szerveket tárolták.
Értékes műtárgynak számítanak a kairói képeslapok, a tradicionális arab játékbabák, az afrikai hármas tőr krokodilbőr tokban, az afrikai kettős dob, a bongo, az etióp bőrpajzs, az afrikai fonott kosár vagy a Kolumbusz előtti kovanyílhegyek, amelyek Hűvössy Lajostól, a Gömör-Kishonti Múzeum társalapítójától származnak.
Nagyon érdekesnek és értékesnek számít az amerikai Kossuth bankó. Kossuth Lajos volt pénzügyminiszter 1851-ben emigrált Amerikába, azzal a céllal, hogy gazdasági és külföldi segítséget szerezzen Magyarországnak. Ennek eredményeként dobták piacra az ún. amerikai Kossuth dollárt. A Rimaszombatban őrzött bankjegyen Kossuth sajátkezű aláírása is megtalálható.
Az Amerikától Óceániáig széles területi skálát bemutató ritka, értékes relikviák ajándékozójának neve kevésbé ismert előttünk, sőt többségük kiléte ismeretlen, mégis minden egyes tárgy a 19-20. században élt gömöri nagypolgárok és nemesek utazási szokásairól és kozmopolita világlátásáról árulkodik.
A kétnyelvű szlovák-magyar katalógus szerzője, Kerényi Éva történész maga is érdeklődik az egzotikus vidékek, a turizmus és az utazás iránt.
„Az utazás magába foglalja az egzotikum iránti vágyat, s ebből született meg a kötet” – mondta Kerényi Éva.
Hozzátette, tanulás, szórakozás és kikapcsolódás céljából a gazdag egyiptomiak, föníciaiak, görögök és rómaiak is utaztak. Otthonukat akár több évre is elhagyták, a békét és a jólétet keresték. A 19. század második felében az utazás presztízskérdés lett.
Az arisztokrata gróf Andrássy Manó a Távol-keleti útjaival a főúri nemesség jellegzetes kalandvágyó életmódját prezentálja. A modern nagypolgár Munkácsi Süteő István ügyvéd a korabeli tehetősebb értelmiségnek, valamint a 19. és 20. század fordulóján divatját élt turizmusnak és utazási vágynak a jelképe. Maróthy Margit színművésznő a misztikus keleti vallásfilozófiába való menekülést testesíti meg. Gedeon Tihamér vegyészmérnök pedig a tudományos kutatás céljából tett egzotikus utak képviselőjeként jelenik meg.
A kötet a Gömör-Kishonti Múzeum pénztárában megvásárolható. S érdeklődve várjuk a katalógushoz tartozó tárlatot is.
(HE/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
