Az újabb szlovákiai belpolitikai átrendeződés már a sokadik a sorban, így annyira nem rázta meg a közvéleményt. Eduard Heger megbízott kormányfő távozása az OĽANO-ból várható volt, ahogy az is, hogy kik fogják őt követni. Az OĽANO számára ez felemás eredmény. Egyrészt, megszabadult azoktól a liberális elemektől, amelyek lényegében gúzsba kötötték legfontosabbnak tartott intézkedéseit (pl. családtámogatási csomag), másrészt viszont “elvesztett” hat minisztériumot. Az idézőjel azért indokolt, mert valójában ezek a minisztériumok nem álltak az OĽANO ellenőrzése alatt.
Eduard Heger és csapata kedden jelentette be, hogy meglapítja a Demokrati (Demokraták) nevű pártot, kizárta a Smerrel, HLAS-szal, Republikával és ĽSNS-szel való együttműködést, burkoltan pedig a Szövetség-Alianciától is elhatárolódott. Heger korábban jelezte, hogy ismét kormányfő szeretne lenni az előrehozott választások után.
Az OĽANO számára ez vegyes eredmény. Egyrészt, egyetlen nap alatt hat miniszteri posztot veszítettek el. Eduard Heger jelenleg két tárcát vezet, a pénzügyit és az egészségügyi minisztériumot. Emellett, dobbantott az OĽANO-ból Jaroslav Naď védelmi, Ján Budaj környezetvédelmi, Karel Hirman gazdasági és Rastislav Káčer külügyminiszter.
Egyik sem volt azonban igazán az OĽANO embere, sokkal inkább a liberálisok vagy az elnöki palota meghosszabbított kezeként működtek, gyakran épp az OĽANO érdekeivel szembemenve. Közös nevezőjük a liberális-atlantista vonal. Jaroslav Naď és Rastislav Káčer Ukrajna felfegyverzésének radikális támogatói, a Szlovák sajtóban Zuzana Čaputová államfő közel embereiként tartják őket számon. Karel Hirman egyike az amerikai gazdasági érdekekhez simuló európai miniszterek egyikének, nem mellesleg szintén magyarfóbiás politikus. Ján Budaj kulcsfontosságú pillanatban fordult az OĽANO ellen tavaly decemberben, és a köré csoportosult 10 képviselőjével az SaS-nek kedvező módon tartotta sakkban az OĽANO-t.
Az OĽANO egyúttal elvesztette a párt elnökségének két tagját: Budajt és Naďot.
2021 tavaszától az OĽANO folyamatosan vesztett pozíciójából. A választásokon 6 százalékot elérő SaS a sajtóval a háta mögött sarokba szorította az egész koalíciót. 2021 tavaszán a Szputnyik V vakcina kapcsán kirobban hisztériával Igor Matovič pártelnöknek és Marek Krajčí egészségügyi miniszterelnöknek le kellett mondani. Jött Heger és Lengvarský, ez utóbbi Jaroslav Naď javaslatára került az egészségügyi tárca élére.
Az OĽANO lassú agóniája
2022-ben kormányválságok egész sora rázta meg a közéletet, amely decemberben a Heger-kormány bukásában csúcsosodott ki. Ennek részeként Ján Budaj és képviselői távoztak az OĽANO frakciójából, így a választásokat megnyerő párt frakciója a kezdeti 53-ról decemberben 37-re csökkent. A bukott kormány tagjait leváltani nem lehet, a miniszterek csak önként távozhatnak. A költségvetés megszavazásáért cserébe az OĽANO feláldozta Igor Matovič pénzügyminiszteri posztját is. Ettől a pillanattól kezdve a sajtó az addig viszonylag mellőzött Robert Fico ellen indított kampányt.
A választásokat 2020-ban 25,02 százalékkal megnyerő OĽANO ma 6 százalék körül szerepel a felméréseken. Igor Matovič megbízhatósági indexe pedig egyike a legrosszabbaknak.
Érdekes lesz látni, hogy az OĽANO liberális-atlantista vonalának távozása milyen következményekkel jár a párt megítélésére. A figyelem most már nem Matovičra, hanem a két éven át kormányzó Hegerre fog irányulni, aki ráadásul megbízott kormányfőként a kabinet ténykedéséért is viselni fogja a felelősséget, miközben pártot kell építenie és olyan kényelmetlen döntésekről kell majd döntenie, mint a szlovák MiG-29-esek átadása és az energiaárak alakulása.
Az elemzők szerint Hegernek van esélye a kétszámjegyű eredményre a választásokon, ráadásul a felmérések szerint két párt választói fontolgatják leginkább, hogy átszavaznak rá: az OĽANO és a KDH választói. Így Heger elsőszámú konkurense az OĽANO.
Heger kerül célkeresztbe, az OĽANO áthangol
Közben Igor Matovič jobbra tolja az OĽANO retorikáját, beleállt a kultúrharcba, kritizálja a genderpropagandát, nyilvánosan kritizálta Rastialv Káčert – próbálva feledtetni azt a tényt, hogy az általa hozott döntések eredményeképp került a miniszteri székbe.
Az összkép azt mutatja, hogy a “jobboldal” csak egymástól tud választókat elvinni, míg a baloldal messze nem annyira megosztott (a Republika ugyan szélsőséges pártnak tekinthető, de retorikája közelebb a Smerhez, mint az ĽSNS-hez).
Hegerék további hátránya az ország külpolitikai irányán kívül az a körülmény, hogy elég nagy támadási felületet hagyott saját maga ellen: megbízott kormányfőként megbízott miniszterekkel töltötte fel pártja élvonalát, és nagyon sokan illegitimnek tekintik a kormány működését, hiszen annak nagy része nem a választásokat megnyerő párt jelöltjeiből áll.
Berényi József, az MKP platform elnöke nem véletlenül írta a Facebookon:
“Mivel 2020-ban a választásokat az OĽANO nyerte, ezért sem Hegernek, sem az említett minisztereknek nincs semmilyen legitimitásuk, hogy kormánytagok legyenek. Zuzana Čaputová köztársasági elnökasszonynak azonnali hatállyal vissza kell vonnia a megbízatásukat, és ki kell neveznie egy hivatalkormányt, a demokrácia írt és íratlan szabályai ezt követelik meg”
Robert Fico csattanója is jól illusztrálja Heger szorult helyzetét, ami könnyen visszaüthet rá. A Smer elnöke szerint Hegernek már annyi funkciója van, mint egy japán zsebszámológépnek…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »