Győr Magyarország legdinamikusabb, leginnovatívabb megyei jogú városa – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadásában megjelent tanulmányból, amely szerint ebben szerepet játszik, hogy a Széchenyi István Egyetem szorosan összekapcsolódott a kisalföldi megyeszékhely gazdaságával, és egyben katalizátora is a szellemi életnek. A kutatók 30 mutató figyelembe vételével állították fel a 25 település sorrendjét.
A KSH kiadásában megjelenő tudományos folyóirat, a Területi Statisztika legutóbbi számában jelent meg Sikos T. Tamás és Szendi Dóra, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara munkatársainak „A hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságának mérése, 2020–2021)” című tanulmánya. A kutatók a 25 települést az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közül háromban – tisztességes munka és gazdasági növekedés; ipar, innováció és infrastruktúra; fenntartható városok és közösségek – vizsgálták. A végső sorrendet eldöntő komplex indexet csaknem harminc mutató figyelembevételével határozták meg. Ennek alapján a lista élén Győr áll, megelőzve többek között olyan egyetemi és iskolavárosokat is, mint Pécs, Debrecen, Miskolc, Sopron, Veszprém, Szeged, Kecskemét, Szombathely és Eger.
A tanulmány Győrről megállapítja, hogy „ma a legdinamikusabb, leginnovatívabb megyei jogú városnak számít”, a legmagasabb komplex indexszel. „A város dinamikájához és jelenlegi fejlődési folyamatához jelentős mértékben hozzájárul az Audi Hungaria Zrt. autógyár és a hozzá kapcsolódó beszállítói hálózat. A kiváló munkalehetőségek következtében magas (…) az egy lakosra jutó nettó jövedelem (1.662.287 forint), ugyanakkor alacsony (4,0 ezrelék) a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya” – szögezték le a kutatók. Hozzátették: a lakók anyagi helyzetükkel való elégedettsége 5,9 (0–10-es skálán), ami a legmagasabb kategóriába tartozik. Győr „közép- és felsőoktatása magas színvonalú, a Széchenyi István Egyetem a város életében meghatározó, szorosan egybeforrt a város gazdaságával, és egyben katalizátora is a város szellemi életének. A város hangulatához a számos műemlék épület is jelentős mértékben hozzájárul, és ez kihat lakóinak a lakókörnyezettel való elégedettségére, amely 7,8 (0–10-es skálán). Továbbá a tiszta környezet (…) is javítja a városképet” – összegeztek a kutatók.
„A Széchenyi István Egyetem stratégiai céljai között fogalmazta meg, hogy a technológiai területek fejlesztésével, a fenntarthatóságra nagy hangsúlyt fektetve kíván hozzájárulni a térség fejlődéséhez, a társadalom jólétéhez. Ezen törekvéseink eredményeire már eddig is számos pozitív visszaigazolást kaptunk: példaként említhetem, hogy a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorában intézményünket »a fenntartható városok és közösségek« kategóriában a világ háromszáz legjobb egyeteme közé sorolták. A mostani tudományos tanulmány megállapításai újabb megerősítést jelentenek, és azt is alátámasztják, hogy a hallgatók egy pezsgő, szép, tiszta városba érkeznek, az egyetemünkön megszerzett értékes diplomával pedig könnyen el tudnak elhelyezkedni, és az átlagosnál magasabb jövedelemhez juthatnak” – hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.
A 25 megyei jogú város sorrendje (zárójelben a komplex index értéke): 1. Győr (65,44), 2. Veszprém (64,86), 3. Esztergom (60,79), 4. Érd (59,67), 5. Sopron (59,28), 6. Szombathely (58,24), 7. Tatabánya (57,08), 8. Székesfehérvár (56,04), 9. Szeged (51,16), 10. Hódmezővásárhely (50,16), 11. Kecskemét (48,66), 12. Eger (47,74), 13. Zalaegerszeg (47,35), 14. Nagykanizsa (45,21), 15. Nyíregyháza (44,44), 16. Pécs (44,17), 17. Szolnok (43,68), 18. Debrecen (43,44), 19. Dunaújváros (42,84), 20. Miskolc (42,24), 21. Békéscsaba (40,67), 22. Baja (38,43), 23. Kaposvár (36,67), 24. Szekszárd (36,20), 25. Salgótarján (34,79).
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
