Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke a Jobbik-Konzervatívok évadnyitóján meghirdetett új politikai irányról, a modern konzervativizmushoz kapcsolódva felidézte, a magyar politikatörténetben klasszikus konzervatív párt nem igazán volt, majd emlékeztetett: annak idején az MDF egy sokszínű néppárt volt, benne konzervatív, szélsőjobboldali és akár gazdaságilag baloldali hangokkal, de Antall József maga konzervatív politikus volt.
Horn úgy gondolja, ennek az iránynak van létjogosultsága, jelenleg nincs képviselve a modern konzervatív gondolat, de igény lenne rá.
„Ez a tőkebarát, a hagyományokat is figyelembe vevő, nemzeti elkötelezettségű, de modern világkép, ami egy magyar polgári utat próbál meg kikövezni, erre van kereslet.”
Sose járt a Fidesz ezen az úton – szögezte le, hozzátéve, hogy ők már az 1993-as fordulat után is a bal-jobb ideológia közé igyekeztek kerülni.
Szavai szerint erre, a nyugati polgári demokráciákban megszokott konzervatív modellre lehet építeni, de kérdés, hogy egy párt mennyire képes végigcsinálni egy ilyen váltást, megtartva a szavazóit is, vagy újakat is találva. Piszok nehéz feladat lesz – fűzte hozzá.
Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet politikai elemzője ennek kapcsán megjegyezte, jobboldali-konzervatív politikával nagyjából 5-8 százaléknyi választót lehet megszólítani a legutóbbi nagymintás mérések alapján. A további növekedéshez pedig a Fidesz vagy a Mi Hazánk táborából is le kell szakítani szavazókat.
A Gyöngyösi Márton által hangoztatott antalli gondolatról azt mondta, a jobbikos szavazók több mint fele 40 év alatti, ezért őket nagyon pontos és világos üzenetekkel, vízióval érdemes célozni, és a meglévő médiafelületeket hatékonyan kell ehhez használni. A 2024-es szuper választási évre pedig a vidéki pártszervezeteket nagyon aktívan mozgósítani kell.
Horn Gábor a szimbólumok használatánál fontosabbnak tartja a személyes megjelenést, az arcot a politikai kommunikációban. Ugyanakkor rámutatott, a nemzeti jelképek is erőteljesek és lényegesek, de ezt a nemzeti jelzőt a Fidesz már kisajátította. Az 1956-os lyukas zászló szimbólumként jó ötlet, különösen a nemzeti zászló miatt, így szerinte ez egy jó út lehet.
Pék Szabolcs szerint is inkább a személyeket fontos felépíteni a Jobbikban, ehhez vannak is megfelelő politikusaik. Egy szimbólum erős felépítéséhez pedig szívós munkára van szükség, mind a pártszervezetben, mind a médiajelenlétben.
A miniszterelnök közelmúltbeli évértékelőjén elhangzottak kapcsán Horn Gábor úgy fogalmazott: azt látja, hogy elég régóta építi Orbán Viktor ezt a „hagymázas világképet”, és attól tart, hogy el is hiszi a saját álláspontját, ami a legveszélyesebb. Horn kijelentette:
„Elég régóta ismerem Orbán Viktort, láttam őt liberális vadkanként, és látom most illiberális vadkanként a politika terepén.”
Horn Gábor szerint a kormányfő a kompország szerepét képviseli a külpolitikában, miközben a magyarok nagy része a nyugati életszínvonalat, jólétet választaná. A középen állást a kelet-nyugat viszonyban téves koncepciónak tartja.
Úgy látja, Orbán úgy beszél az EU-ról, mintha ő maga nem lenne a része; a szankciós nemzeti konzultáció dacára pedig a miniszterelnök is megszavazza a szankciókat, ez pedig abszurd.
A teljes beszélgetést alább megtekintheti:
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
