A törvénymódosítás előtti években hazai elítéltek – erre szakosodott ügyvédek és egyes civil jogvédő szervezetek segítségével – 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen, amelytől nagyjából tíz milliárd forintot pereltek ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának közreműködésével. A strarsbourgi bíróság a végén már futószalagon ítélte meg a kártérítéseket.
mandiner.hu
Tavaly huszadára esett vissza a börtönzsúfoltság miatt indított perekben kifizetett kárigények összege, miután az Országgyűlés három évvel ezelőtt törvényt hozott a „börtönbiznisz” felszámolása érdekében. A jogszabályok módosítása előtt volt olyan év, amikor több mint 2,6 milliárd forintnyi kártérítést ítéltek meg a börtönkörülmények miatt perelő raboknak.
A parlament 2020-ban több körben fogadott el törvénymódosításokat, hogy véget vessen a börtönzsúfoltság kapcsán a rossz elhelyezési körülményekre alapozott kártérítési perhullámnak, amely már-már üzleti tevékenységgé nőtte ki magát az azt megelőző években.
Milliárdokba került az államnak a börtönbiznisz
A napokban Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője kérdezett rá a Belügyminisztériumnál (BM) arra, hogy évenkénti lebontásban hány ügyben és mekkora összeget fizetett ki az állam a börtönökben fogva tartottak által sérelmezett körülmények miatti kártalanítási perekben. Ezek olyan nemperes eljárások, amelyeket fogvatartottak vagy meghatalmazott képviselőik kezdeményezhetnek, elbírálásuk pedig a törvényszékeken működő büntetés-végrehajtási csoportok hatáskörébe tartozik.
Válaszában Rétvári Bence, a BM parlamenti államtitkára emlékeztetett a három évvel ezelőtti jogszabály-módosításra, amely megítélése szerint elérte a célját, a hatálybalépés óta ugyanis a kifizetett kárigények értéke a huszadára esett.
Milliárdokról százmillióra esett a kártérítések összértéke
A politikus a 2017–2022 közötti évekről adott tájékoztatást, amelyből kiderül: a legtöbb pénzt, összesen több mint 2,6 milliárd forintot 2018-ban kellett kifizetni, 2022-ben viszont már „csak” 111 millió forintot.
A számok a következőképpen alakultak:
2017-ben 8768 esetben 930 millió forintot,
2018-ban 11 478 esetben 2,6 milliárd forintot,
2019-ben 14 029 esetben 2,4 milliárd forintot,
2020-ban 13 725 esetben 1,8 milliárd forintot,
2021-ben 2411 esetben 2,2 milliárd forintot,
2022-ben pedig 924 esetben 111 millió forintot ítéltek meg.
Az idén pedig február 10-ig az alapvető jogokat sértő elhelyezéssel kapcsolatos kártalanítási igényt mindössze 34 esetben terjesztettek elő.
Magyar György neve is szóba került
Rétvári Bence megjegyezte: a rossz börtönkörülmények miatt megítélt kifizetés éve nem feltétlenül azonos a kártalanítási igény benyújtásának időpontjával, tekintettel arra, hogy a kártalanítási eljárás egyes esetekben több éven keresztül is elhúzódhat.
Az államtitkár az írásbeli válaszában azt is írta: „Elfogadhatatlan, hogy a Soros-hálózathoz is köthető ügyvédek által indított több milliárd forintos kártérítési bizniszeken olyan irodák, mint a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda, valamint elítélt bűnözők gazdagodjanak”.
Az Alkotmánybíróság elutasította az ügyvédi panaszt
Az Országgyűlés 2020-ban elfogadott törvénymódosításainak alapvető célja az volt, hogy az elítéltek helyett a bűncselekmények áldozatainak, sértettjeinek igényei kerüljenek az első helyre.
Ez alapján az elítélti kártalanításokból először az áldozati igényeket kell kielégíteni, majd az egyéb tartozásokat. Fontos változtatás volt az is, hogy a kártalanítási összegeket onnantól fogva nem lehetett ügyvédi letéti számlákra utalni.
Ez azonban sokaknak nem tetszett, így a Magyar Helsinki Bizottsággal és a TASZ-al együttműködő Karsai Dánielnek sem, akinek ügyvédi irodája egy összesítés szerint az élmezőnyben volt a magyar állammal szembeni perképviseletben.
Az Origo által 2020 januárjában közölt táblázat szerint a kártérítési perekben az egyik élenjáró a nyíltan kormányellenes, a 2018-as választáson az ellenzék színeiben elinduló Magyar György ügyvédi irodája volt, amelynek a letéti számláján több mint 544 millió forint landolt. Karsai Dániel ügyvédi irodája is előkelő helyen szerepelt a rangsorban, az ő letéti számlájukra több mint 86 millió forint érkezett. Az Igazságügyi Minisztérium akkor megerősítette, hogy az adatok valósak, ugyanakkor hozzátették: a tárca nem rendelkezik információval, hogy az elítélteknek kifizetett összegekből mekkora volt az ügyvédi munkadíj.
Karsai nem hagyta annyiban a dolgot, és 2020-ban az Alkotmánybíróságon (Ab) támadta meg a törvényt, az Ab azonban elutasította az ügyvéd panaszát.
Helmeczi Zoltán
Az utódvédharcban is elbukott a börtönbiznisz (korábbi cikk)
Nem járt sikerrel az elítéltek kártalanítását új szabályok közé helyező törvénymódosítást megtámadó Karsai Dániel, aki még 2020-ban támadta meg az Alkotmánybíróságon a jogszabály egyes rendelkezéseit. Az ügyvéd azt nehezményezte, hogy a törvény alapján ügyvédi letéti számlára nem utalhatók a raboknak megítélt kártérítési összegek. Egy összesítés szerint Karsai ügyvédi irodája az új szabályozás előtt rengeteg ilyen ügyet vitt. A BvOP lapunknak küldött tájékoztatása szerint a börtönférőhely-bővítési program eredményeképpen ma nincs olyan zárka, amely alapjául szolgálhatna a kártérítési pereknek.
Majdnem másfél évvel ezelőtt fogadta el a parlament azt a törvénymódosítást, amely véget vetett a börtönzsúfoltság kapcsán a rossz elhelyezési körülményekre alapozott kártérítési perhullámnak, amely már üzleti tevékenységgé nőtte ki magát.
A törvénymódosítás előtti években hazai elítéltek – erre szakosodott ügyvédek és egyes civil jogvédő szervezetek segítségével – 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen, amelytől nagyjából tíz milliárd forintot pereltek ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának közreműködésével.
A strarsbourgi bíróság a végén már futószalagon ítélte meg a kártérítéseket.
Mközben az áldozatok és az ő hozzátartozóiknak a kártalanítására szinte semmi nem jutott.
Először Orbán Viktor miniszterelnök 2020 januári sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy véget vetnek ennek a folyamatnak, amely joggal váltottak ki a társadalom felháborodását. Ezek után márciusban leállították a kártalanítások kifizetését, a kormány pedig nekilátott egy új szabályozási rendszer kialakításának, amellyel párhuzamosan tovább folytatódott a büntetés-végrehajtási intézetek fejlesztése-bővítése. Ennek keretében több, mint háromezer új férőhelyet alakítottak ki a hazai börtönökben.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) közölte: jelenleg egyetlen bv-intézetben sincs olyan zárka, amely zsúfolt lenne. Így a férőhely-bővítési projekt megvalósítása óta a fogvatartottak nem nyújtottak be olyan kérelmet, mely megalapozottá tette volna a jogszabályban előírt élettér hiánya miatti kártalanítási összeg kifizetését.
Az Országgyűlés 2020 decemberében fogadta el a vonatkozó törvénymódosítást, amelynek alapvető célja, hogy az elítéltek helyett a bűncselekmények áldozatainak, sértettjeinek igényei kerüljenek az első helyre.
A módosítás alapján az elítélti kártalanításokból először az áldozati igényeket kell kielégíteni, majd az egyéb tartozásokat.
A kártalanítási összegeket nem lehet ügyvédi számlákra utalni, azok fogvatartott elítéltek esetén kizárólag az elítéltek büntetés-végrehajtási intézetek által kezelt letéti számláira, szabadlábra helyezésüket követően pedig olyan fizetési számlára kerülhetnek.
Ez azonban sokaknak nem tetszett, így a Magyar Helsinki Bizottsággal és a TASZ-szal együttműködő Karsai Dánielnek sem, akinek ügyvédi irodája egy összesítés szerint az élmezőnyben volt a magyar állammal szembeni perképviseletben.
Az Origo által 2020 januárjában leközölt táblázat szerint a kártérítési perekben az egyik élenjáró a nyíltan kormányellenes, a 2018-as választáson az ellenzék színeiben elinduló Magyar György ügyvédi irodája volt, amelynek a letéti számláján több, mint 544 millió forint landolt. Karsai Dániel ügyvédi irodája is előkelő helyen szerepelt a rangsorban, az ő letéti számlájukra több, mint 86 millió forint érkezett.
Az Igazságügyi Minisztérium akkor megerősítette, hogy az adatok valósak, ugyanakkor hozzátették: a tárca nem rendelkezik információval, hogy az elítélteknek kifizetett összegekből mekkora volt az ügyvédi munkadíj.
Karsai nem hagyta annyiban a dolgot és 2020-ban az Alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt, beadványa pedig gyakorlatilag alátámasztotta, hogy mit is nehezményeznek igazán az ilyen perekkel is foglalkozó ügyvédek.
Alkotmányjogi panasza szerint azzal a jogalkotó szükségtelenül és aránytalanul avatkozott be a fogvatartott és az ügyvédi iroda közötti, a kártalanítási eljárásokban való jogi képviseletre és az azok részét képező ügyvédi letétre kötött szerződésekbe, ezáltal sértve az eljáró ügyvédek alkotmányos jogát.
Az AB azonban múlt héten elutasította az ügyvéd panaszát. Határozatában felhívta a figyelmet, hogy a jogalkotó a beavatkozást azért ítélte szükségesnek, mert a kártalanítások kifizetése miatt a szerződések változatlan tartalommal történő fenntartása a kártalanítás jogosultjainak lényeges jogos érdekét sértette.
A jogalkotó általános társadalmi érdekből, a szerződéskötések után beállt körülményváltozások bekövetkezése miatt módosította a törvényt – tették hozzá.
A szabályozás ráadásul az Alkotmánybíróság szerint nem jár az indítványozó helyzetét elnehezítő hátránnyal.
Az új szabályok biztosítják a megítélt kártalanítás kifizetését, csak a korábbi szabályozástól részben eltérően határozzák meg, hogy a kártalanításként megállapított összeg folyósítása milyen módon történhet. Ez a szabályozás az indítványozó által kötött szerződéses jogviszonyokban az indítványozó vonatkozásában hátrányos jogkövetkezményt nem idéz elő, és a szerződések egyéb kikötéseit nem érinti – szögezte le határozatában az Alkotmánybíróság.
Baranya Róbert
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
