Mit jelentettek a besúgók az Illés, az Omega, a Beatrice vagy a Kex zenekarról? Hogyan lett egy 48-as magyar forradalmárból Rudolf trónörökös nevelője? Miként élte kettős életét egy budai orvos az 1880-as években? Hogy jutott el Valentyina Tyereskova, az első női űrhajós a világűrbe? Mit tudunk Szent István életkoráról? Kiderül a magazin tavaszi számából. Most +16 oldal extra tartalommal!
1962-es átszervezésével a Belügyminisztérium III. (állambiztonsági) Főcsoportfőnöksége egyre nagyobb figyelmet tudott szánni az „ifjúsági problémára”, amelynek középpontjában az új típusú könnyűzene állt. A hatalom sokáig nem tudta nevén nevezni a jelenséget, jó ideig tánczenének hívta a beatet is, egy kalap alá véve a nagyon különböző stílusokat. Mindenesetre az újfajta muzsika és az ifjúságra gyakorolt elementáris erejű hatása hamar felkeltette az állambiztonság érdeklődését, ezért lehetett, hogy az Illésről már 1964-ben terjedelmes ügynöki jelentések születtek.
A Kex zenekar megalakulásának pontos időpontjával kapcsolatban ma sincs megnyugtató konszenzus, de az biztos, hogy a formáció 1968 telén már rendszeresen fellépett az egyetemi ifjúság által látogatott budapesti klubokban. Legemblematikusabb tagja és a kádári állambiztonság szemében a legnagyobb szálka az énekes-dalszerző Baksa-Soós János volt, aki a színpadon közel sem klasszikus előadóként jelent meg.
A hetvenes évek közepén egy új ifjúsági szubkultúra alakult ki Angliában, amely a popipar által beszippantott és sterilizált rockzenében újra felélesztette a lázadás szellemét: a punk. Ennek hulláma Magyarországot is elérte, kikényszerítve a pártállami rendszer reakcióját. A különböző intézmények eltérően viszonyultak a megjelenéséhez. Az állampárt ifjúsági szervezete, a KISZ például igyekezett felkarolni az új, „amatőr” együtteseket, de a különböző művelődési házak is teret adtak nekik. Ezzel szemben a rendőrség, különösen vidéken, deviánsnak tekintette és üldözte a punkokat. Az állambiztonság pedig kifejezetten politikai kérdésként kezelte a jelenséget.
A Kádár-rendszerben nemigen mertek szembeszállni az emberek a rendőrökkel, ez alól a rockkoncertek voltak valamennyire kivételek, ahol szélsőséges esetben akár nyílt színi, bár egyenlőtlen összecsapásokra is sor kerülhetett. Az erőszakszervezet szigorú intézkedéseinek hátterében sokszor ott állt egy-egy operatív nyomozás, ugyanis a titkosügynökök siserehada át- meg átszőtte a könnyűzenei élet legkülönbözőbb bugyrait, jelentéseik alapján pedig sokszor kerültek kellemetlen helyzetbe a zenészek. Nemegyszer még pofonokat is kaptak a rendőröktől. Ennek egyik ékes példája a Beatrice együttes vesszőfutása.
Ki volt a párt botfülű popcézárja? Hogyan vágták el az ügynökök Radics Béla karrierjét? Mit jelentettek a besúgók az Omega együttes tagjairól? Kiderül a magazin tavaszi számából!
Amelia Earhart volt valószínűleg a világtörténelem egyik legelső női világsztárja. Olyan celeb, aki abból kovácsolt ismertséget, hogy férfiak által uralt területen állított fel és döntött meg különböző rekordokat. Szenvedélye lett a repülés, ami végül a máig rejtélyes halálát is okozhatta. Olvasson róla bővebben a Múlt-kor hasábjain!
A Gesualdo-ügy. Egy, a XVI. században élő nápolyi nemes nem elégedett meg azzal, hogy a fegyverforgatásban mutassa meg tehetségét, ezért a művészetek gyakorlásában is le akarta gyűrni versenytársait. Ő volt Carlo Gesualdo, Venosa hercege, akinek köszönhetően számos kiváló zeneszerző bontakoztathatta ki tehetségét, és jelenhetett meg a szélesebb nyilvánosság előtt, de akit mégis feleségének meggyilkolása tett igazán híressé.
Nő a csillagok között: Valentyina Tyereskova. 1963. november 3-án nagy tömeg gyűlt össze Moszkvában a Gribojedov utcai anyakönyvvezető iroda előtt. Az „álompár” Valentyina Tyereskova és Andrijan Nyikolajev volt. Csupán néhány hónap telt el az űrhajózás egyik óriási szenzációját hírül adó közleménytől, amelyet a szovjet hírügynökség, a TASZSZ jelentett be: a Vosztok–6 fedélzetén egy nő kering a Föld körül. A 26 éves űrhajós nevét hamar megtanulták az emberek. Az út azonban, amely a világhírhez vezetett, jóval hosszabb volt.
A magazin tavaszi számában egy budai orvos kettős életéről, a vatikáni- magyar kapcsolatokról, Zilahy Ágnes századfordulós pesti menzájáról, marokkó legendás várairól és hét pusztító tűzvészről is olvashat. A kiadványból továbbá arra is fény derül, mit tudunk Szent István, az államalapító uralkodó életkoráról, illetve, hogy melyik Magyarország legrégebbi vállalkozása. A képzőművészet szerelmeseivel El Greco Laokoón című művének rejtelmeit fejtjük meg, az építészet kedvelőit pedig nagyszentmiklósi Nákó-kastélyban látjuk vendégül.
Most +16 oldal extra tartalommal! Kapható az újságárusoknál vagy Tesco, Auchan, Interspar üzletekben és nagyobb benzinkutakon. Itt pedig kedvezményesen előfizethető.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
