A német születésű amerikai kereskedő, a farmernadrág elterjesztője 204 éve, 1819. február 26-án született. A ruhaipar mellett bankokban és biztosítókban is érdekeltségeket szerzett, emellett viszont jótékonykodásáról is közismert volt.
1819. február 26-án, Löb Strauss néven született a bajorországi Buttenheimben, zsidó családban. Tizennyolc éves korában, 1847-ben kivándorolt Amerikába, ahol felvette a Levi nevet, és két korábban kiköltözött féltestvére, Jonas és Louis méteráru-kereskedésében vállalt munkát.
1853-ban megkapta az amerikai állampolgárságot; ugyanebben az évben a kaliforniai aranyláz hírére családja elhatározta, hogy a nyugati partra is kiterjesztik cégük tevékenységét. Levi San Franciscóba költözött, ahol a bányászok számára árusította a bátyjaitól érkező textilféléket: ágyneműt, zsebkendőt, ruházatot egyaránt.
Levi Strauss szülőháza Buttenheimben (Wikipedia / Mascobado / CC BY-SA 3.0)
A figyelmes és jó üzleti érzékkel rendelkező Straussnak rövidesen feltűnt, hogy a vásárlói által hordott pamutnadrágok gyorsan elhasználódnak, tönkremennek, így azokat sűrűn kénytelenek cserélni. Ekkor gondolta ki, hogy a vitorlák és sátrak alapanyagául szolgáló kendervászonból készíttet gyakorlatilag elnyűhetetlen nadrágokat.
1872-ben levelet írt Straussnak egy Jacob Davis nevű rendszeres megrendelője. Davis litván bevándorló volt, foglalkozására nézve szabó, aki a nevadai Renóban telepedett le. Levelében leírta, hogy vásárlói sűrűn vesznek tőle vászondarabokat, amikkel a nadrágjuk szakadásait javítják. Mivel ezek a szakadások jellemzően a zsebek sarkainál jelentkeztek, Davis azt találta ki, hogy ezeket a pontokat rézszegecsekkel megerősíti.
Davisnek nem volt pénze a szabadalmi eljárásra, Strauss viszont meglátta a fantáziát az ötletben, így a két férfi társulásra lépett. Szabadalmi kérvényüket „zseb-nyílások felerősítésének fejlesztése” címmel adták be, és 1873. május 20-án kapták meg rá a hivatalos védelmet.
Az első Strauss-féle farmerek még barna színűek voltak, csak 1896-ban jelent meg a ma már elválaszthatatlannak tűnő kék szín. Egy legenda szerint Strauss egy alkalommal két lóval húzatott ellenkező irányokba egy nadrágot, hogy így mutassa be, mit képes az kiállni. Ennek az eseménynek állít emléket a Levi’s farmerek derekán található, két lovat ábrázoló embléma.
Egy klasszikus, 501-es Levi’s farmer címkéje (Wikipedia / Ludovic Glucksman / CC BY 1.0)
Strauss és Davis farmereire hamarosan óriási kereslet jelentkezett, így a kisipari módszerekről a tömeggyártásra álltak át: gyáruk, ahol főleg a híres 501-es modellt gyártották, az 1880-as években nyílt meg. Termékeiket folyamatosan módosították, fejlesztették a vásárlóközönség igényeinek megfelelően. Már az 1870-es évektől forgalmaztak a nadrágok mellett overallokat is, és Strauss még 1901-ben is javított az 501-es kialakításán: ekkor adta hozzá az azóta iparági szabvánnyá vált bal hátsó zsebet.
Levi Strauss élete végéig sikeres üzletember maradt. 1902-ben hunyt el, vagyonát ekkor 6 millió dollárra becsülték (ez ma mintegy 196 millió dollárnak felelne meg). Bankokba és biztosítótársaságokba is befektette pénzét, de jótékony célokra is jelentős összegeket adományozott: árvák javára szóló, illetve ösztöndíjakat finanszírozó alapítványokat is tett. Nem házasodott meg és gyermeke sem született, így cégét négy unokaöccsére, lánytestvérének fiaira hagyta.
A farmernadrág, amely az aranyásók munkaruhájaként indult, az elmúlt több mint száz évben előbb a cowboyok képével forrott össze, majd a lázadó fiatalság tiltakozásának szimbóluma lett; ma viszont már szerte a világon elterjedt, mindennapos viselet.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
