2023. 02. 26.
Egy öreg, nehéz, hosszúcsövű vadászpuskát kaptam modernebb távcsővel felszerelve. Nem volt szándékomban használni, de ott a fronton minden férfi kezében fegyvernek kell lennie, különben gyanússá válik. Ukrán katonai egyenruhám sem volt, csak a zöld árnyalataiból összeállított nadrágom, pulóverem, kabátom.
Ott álltam egy magas panelház bejárata előtt és néztem, ahogy két katona fél emelettel lejjebb a betonfalhoz húzódott és fegyvereikre támaszkodva kuporogtak. Valahogy megérezték, hogy figyelem őket és felpillantottak rám. Szemükben félelem, rettegés és gyanakvás. Két kézzel a fejem fölé emeltem a puskámat és intettem nekik, hogy minden rendben, majd hátat fordítottam és elindultam lefelé a lépcsőn az ellenkező irányba. Magam mögött a front.
Nem egy életbiztosítás egy darab távcsöves vadászpuskával bolyongani Bahmutban. A mesterlövészeket mindig gyűlölik a háborúban, mert ők alattomosak, gyávák, elbújnak és orvul gyilkolnak. Ráadásul én nem is vagyok mesterlövész, csak ez a fegyver jutott nekem.
Ahogy áthaladtam egy játszótéren, nevető gyerekek csoportja csapódott mellém és kísérni kezdtek. A következő panelház átjárója alatt valahonnét a nők, az anyák is előkerültek és érdeklődve méregettek.
Hogy lehet ez? Ez lehetetlen. Mindenki vidám volt.
Azt hittem, hogy az őrület kerülget, és csak a fülben hallom a zenét, de az emberek közül többen táncra perdültek. Talán egy rádióból szólt vagy valaki tényleg hegedült? Az egyik nő felemelt kézzel, hosszú pörgős szoknyában forgott.
Annyira szürreális volt minden, hogy amikor az átjáró másik oldalán megpillantottam a távolban a deres fák között bekanyarodó gőzmozdonyt és a kéményéből ömlő hatalmas füstöt, csak annyit tudtam mondani:
– Gyönyörű!
Érdekes, hogy mindenki Huntingtont emlegeti Fukuyamával szemben, de szerintem senki sem olvasta végig a könyvét. Mert az igaz, hogy Fukuyama hatalmasat tévedett a történelem végével kapcsolatban, de Huntington úgy fejezi be az írását, hogy a civilizációk összecsapása során vagy egy nagybetűs mindent átfogó globális, bár mintázott Civilizáció fog kialakulni, vagy az összes meglévő elbukik és romjai alá temeti az emberiséget, ahogy ezt már többször láthattuk a történelem során.
A gőzmozdony, megkerülte az egész városrészt és hatalmas kanyarral visszafordult nyugati irányba, ahonnan jött. Lassan nyikorogtak a rozsdás bordó vagonok, sipolt a gőz, ahogy megállt alattam egy mély betonfalakkal bezárt vályúszerű állomáson.
Megjött a halál takarmánya. Ismét elkezdődhet az etetés.
Orientalista.hu – Siroi Isi
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
