De nemcsak a Momentum által kezdeményezett helyi referendum kérdésének hitelesítését utasította el a testület, hanem a hvg.hu információi szerint két másik, ugyancsak a beruházást gátolni célzó népszavazási kérdést is elutasítottak, az egyiket egy magánszemély, a másikat a Mi Hazánk kezdeményezte.
A Momentum helyi önkormányzati politikusa, Mándi László január 23-án adta be helyi népszavazási kérdését, amelynek elbírálásával az utolsó pillanatig, a törvény által előírt 30 napos határidő végéig várt a helyi választási bizottság. A politikus – magánszemélyként benyújtott – kérdése így hangzik:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?
A helyi választási bizottság elutasító döntésére reagálva a Momentum közölte: nem lepődtek meg, hogy a választási testület „a titkolózó fideszes vezetés és a vízmérgező akkumulátorgyárat építő CATL oldalára állt a debreceniekkel szemben”.
A döntés ellen fellebbeznek, de szerintük az is egy mintázatba illik: a kormány, az állam és a városvezetés semmibe veszi a debrecenieket. Nekik nem fontos az emberek egészsége.
Az elutasítás egyébként azért érdekes, mert a momentumos kérdés szinte ugyanaz, mint amit az LMP már korábban beadott. A zöldpárt ugyanis, miután tavaly nyáron kiderült, hogy a kínai CATL, a világ legnagyobb akkugyártója Debrecenben építené fel második európai üzemét, már kezdeményezett egy helyi referendumot az üzem ellen. Az LMP kérdéseit a helyi választási bizottság tavaly ősszel átengedte, de akkor a párt úgy döntött, inkább országos népszavazást indít. A még el nem bírált kérdésük alapján bárhol az országban csak akkor épülhetne akkumulátorgyár, ha előbb az ott lakók ehhez helyi népszavazáson hozzájárulnak.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
