Tavaly nyáron került a fogyasztóvédelmi hatóság felügyelete a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztériumtól az Igazságügyi Minisztériumhoz. A terület új gazdája, Varga Judit miniszter ekkor azt mondta, hogy „a magyarok, a magyar családok védelme a legfontosabb a hazai fogyasztóvédelem területén, ennek szellemé¬ben az új szakmai irányítás a jövőben gyors, hatékony munkát ígér, és kiemelt figyelmet kíván fordítani a gyermekvédelemre”.
Idén január 22-én, „a Magyar Kultúra Napján” a saját közösségi oldalán azt jelentette be, hogy ezen a szimbolikus napon elkezdődnek a magyar nyelv védelmét szolgáló fogyasztóvédelmi ellenőrzések is. Közölte: magyar nyelven kiadott sajtótermékekben, rádió-, illetve televízióműsorokban közzétett reklámokban az idegen nyelvű szöveget – pár kivételtől eltekintve – magyarul is meg kell jeleníteni. A fogyasztóvédelmi hatóság a 2023-as ellenőrzési program keretében ettől a naptól kezdve ellenőrizni fogja, hogy ezt a kötelezettséget betartják-e. „A magyar nyelv nemzeti létezésünk legfontosabb megnyilatkozása, nemzeti hovatartozásunk kifejezője, kultúránk fundamentuma. Ezért védelme, átörökítése az utódokra, nyelvi környezetünk épségének megóvása a mi közös felelősségünk” – indokolta lépését.
Ha ennek a szándéknak nem a „pár kivételtől eltekintve” a leglényegesebb pontja, akkor például a Vodafone felvásárlása után az új tulajdonosoknak már most meg kéne fontolniuk a névadást. Ugyanis arra kérdésre, hogy mi lesz az állammal közösen felvásárolt Vodafone új neve, Jászai Gellért az Indexnek elárulta, hogy a ONE márkanevet szeretné tovább építeni és a hazai távközlési portfólióban is megjeleníteni, amit, ha bevezettek, nyilván nehezebb lesz majd visszacsinálni. S amit hirdetni, ezek szerint nem lesz egyszerű.
Egy hónapra az első meghökkentő bejelentés után, most, kedden Varga Judit már eredményekről is beszámolt. Konkrétumot nem említve, ezt írta ki újra csak a közösségi oldalára: „A fogyasztóvédelmi hatóság a 2023-as ellenőrzési program keretében már egy hónapja folyamatosan vizsgálja, hogy a vállalkozások betartják-e a reklámokra és üzletfeliratokra vonatkozó nyelvvédelmi előírásokat. Ma van az anyanyelv nemzetközi napja, amely arra emlékeztet bennünket, hogy kulturális önazonosságunk és mindennapi létezésünk egyik legfontosabb kifejezőjének megőrzése kiemelt feladat nemzetünk életben maradásához. Ezért folytatjuk az ellenőrzéseket és fellépünk a jogsértő gyakorlatokkal szemben, hogy óvjuk és védjük az egyik legértékesebb kincsünket, a magyar anyanyelvet.” Azt nem tudni tehát, mi történt.
Most tehát, hogy beindult a fogyasztóvédelmi ellenőrzés, talán nem nehéz észrevenni a ma még Mediaworks nevű, kormányközeli kiadóvállalatot, hogy magyarra kellene változtatnia a saját és termékeinek nevét, amikor ezeket hirdetni akarja. A hot!, a likeBalaton, a She, a(z) Unilife, a That’s Life, a Sulilife nevek például eléggé vitathatatlannak tűnnek a változtatás szükségességéhez, az pedig nyilván nem lehet kérdés, hogy mennyibe kerül majd ezen lapoknak a fogyasztóikat megtartaniuk, ha reklámokban ezeken a neveken már nem szerepelhetnek. És lehet, hogy jó termékhez nem kell reklám, de ahhoz nyilván a tulajdonosnak is lesz pár szava, ha a 2RULE-t (https://2rule.hu/) majd úgy lehet csak népszerűsíteni egy vaskalapos fogyasztóvédelmi ellenőr szerint, hogy például „vásároljon Mészáros Lőrinc sportmárkájának termékeiből”.
A példák hosszan sorolhatóak. Az pedig biztosan nem kivitelezhető, hogy az érintettek közül csak a NER-es vállalatoknak nem kell betartaniuk a fogyasztóvédelem által üldözőbe vett nyelvi szabálytalanságokat. A kérdésben egyébként, mondhatni, nemzeti konzultáció zajlott/zajlik Varga Judit Facebook oldalán, ahol a kommentelők hol eltréfálgatva, hol komolyabban elemezgették a miniszter bejelentéseit. Megállapítható, hogy többségük komolytalannak tartja az egészet.
Álljon itt egy szó szerinti rövid válogatás azok közül, amelyek nemcsak azt állítják, hogy ennek az egésznek semmi értelme, gumicsont, stb., hanem a tartalmi problémákat próbálják így-úgy feszegetni.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
