A magyar ember alapvető létszükségletei közé tartozik az ének, énekel, ha öröme van, s énekel, ha bánat éri. S talán az európai népek között a lejegyzett népdalok száma a magyaroknál a legmagasabb. A másik érdekesség, hogy olyan fogalom, mint a magyar nóta, nem létezik más népeknél. Ismert nótaszerző cigányzenére írt hallgatója, andalgója vagy csárdása a Kárpát-medencében élő magyarok egyik sajátossága.
Ezeket azért hangsúlyozom, mert falunkban, a Mátyusföldön levő Felsőszeliben a lakosság nagy része rendszeresen vendége a farsangi nótaesteknek immár több mint három évtizede. Az ideit is nagy körültekintéssel szervezte a Csemadok helyi szervezete, hiszen a világjárvány okozta kimaradás miatt mindenképpen kárpótolni szerették volna a nótakedvelőket.
Az énekesek nagy örömmel fogadták a meghívást, a zenekar Kotlár József vezetésével szintén vállalta a kíséretet. A színpad díszítését most sem bízták a véletlenre. A virágözön mögött „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” felirattal gyönyörű kézimunka hirdette az őszinte vallomást, mely Móricz Zsigmond regényének címe is egyben. A szép felirat Renczes Magdolna munkája, aki az énekkari tevékenység mellett szabadidejében szívesen varr faliképeket, futókat, terítőket.
Az est két konferálója, Nigrovič Végh Eszter Viktória és Deák Zoltán nagyszerűen felvezette a műsor szereplőit és kiegészítette az ismereteket az énekesekről.
Előadása elnyerte a közönség tetszését. A szólisták zöme helybeli lakos, és már a kezdetektől résztvevői ennek a hagyományos eseménynek. Így Simkó Mária, Renczés Ágoston, Vígh Valéria, Lachata Pál, Szőcs Márta szereplése mindig szívet melengető.
A fiatalabb korosztály sem vonja ki magát a nótaéneklésből, hiszen Lóci Papp Mária is több éve bűvöli el dalválasztásával és hiteles előadásával a közönséget. A debütálók közül Renczés Balázst kell kiemelni elsősorban, aki képzett zenész létére a hangjával is remekül tud bánni. A felzúgó vastaps és kisfia őszinte mosolya igazolták, a magyar kultúra ápolása a zsigereiben van. Elmondható, ezt a családban kapta, szüleitől örökölte.
Keszi Attila is most próbálta ki először a szólóéneklést, eddig az énekkarban és a citerazenekarban erősítette a csapatot. Mostani fellépését a közönség tapssal támogatta és biztatta az önfeledt éneklésre.
Nem szabad kihagyni a felsorolásból Deák Bélát sem, aki a szólóének mellett duettben Simkó Máriával is kitűnően szerepelt.
A művelődési ház szinte zengett a sok vidám nótától, a közönség a szólistákkal együtt énekelte az ismert dalokat. A fináléban még egyszer kihívták a szólistákat és közös nótázással zárták az estét. A hangulat kiváló volt, a jelenlevők most sem csalódtak, a magyar nóta összehozta az embereket, s mindenkiben azt az érzést erősítette, hogy jó magyarnak lenni.
A farsangi nótaest sikere a szereplők, a szervezők és a kitűnő közönség együttes odaadásának az eredménye. Köszönet érte mindenkinek.
Pulen Nándor felvételei.
(Mészáros Magdolna/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
