(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2023. február 11., www.njsz.hu)
1945. február 11-én este 8 körül törtek ki a bolsevik támadók ellen védekező, Budai Várba szorult magyar és német csapatok. Február 12-én reggelre nagyjából 16 ezer katona jutott ki a város környéki hegyekbe. A Vörös Hadsereg kegyetlen embervadászatot rendezett soraikban. A közel 40 ezer harcosból kevesebb mint ezer jutott ki végül élve az ostromgyűrűből, a többiek hősi halált haltak vagy fogságba estek, ami a közeli halál esélyével volt egyenlő.
Megkerülhetetlen, hogy ezek a hősök végre helyükre kerüljenek a magyar történelmi emlékezetben és méltóképpen emlékezzen rájuk az ország, amelyért életüket adták!
Ennek jegyében zajlik idén is a Kitörés Emléktúra, amelynek résztvevői a Budai Várból indulnak a 60 km hosszú útra.
Egyre több jel mutat arra, hogy a nemzetközi baloldal vörös brigádjai aktív támadásba lendültek a hazánkban, amelynek során egyre agresszívabb és egyre összehangoltabb erőszakos akciókkal támadnak hagyományőrzőkre és különösen az 1945. február 11-ei budavári kitörés magyar és német hősei előtt tisztelgő Kitörés 60 emléktúra résztvevőire.
Idén már odáig jutottak ezek az a jórészt külföldiekből álló antifa rohamcsapatok, hogy a Kitörés60 túra szervezőinek tájékoztatása szerint a mai évfordulós rendezvényt megelőző napokan Budapesten hat különböző késes, viperás támadást hajtottak végre általuk szélsőjobboldalinak vélt személyekkel szemben. A budapesti Gazdagréten egy benzinkútnál végrehajtott brutális támadásukat térfigyelő kamerák rögzítették: egy 8 fős viperával és más közbiztonságre veszélyes eszközökkel felfegyverzett antifa csoport hátulról támadt a tarsolyt viselő sértettre, földre vitték, lefogták, majd így ütlegelték fejét, testét viperával, rugdosták, paprikasprével lefújták, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Cselekményük kimeríthette az emberölés kísérletét is, de az biztos, hogy felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettének (Btk. 216. § (3) bek. b.) és e.) pontok) és aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettének halmazatban történt elkövetésére került sor (Btk. 164. § (6) bek. a.) és e.) pontok).
Ehhez képest a rendőrség garázdaság minősített esete miatt rendelt el nyomozást, ami nyilvánvalóan téves. Határozott álláspontunk szerint az antifasiszta támadók cselekménye minimálisan a Btk. 216. §-a szerinti közösség tagja elleni erőszak bűntette és súlyos testi sértés büntette fentiek szerint minősített eseteinek minősül, ugyanis a sértett sérelmére a bűncselekményeket csoportosan és felfegyverkezve (emberi élet kioltására is alkalmas tárgyakkal) követték el. Az elkövetőek a sértettel szemben egyértelműen a lakosság egyes csoportjához való tartozása vagy vélt tartozása, ruházata, megjelenése alapján vélt politikai, szélsőjobboldali nézeteik miatt tanúsítottak kirívóan közösségellenes magatartást illetve kifejezetten emiatt bántalmazták az áldozatot.
Feltűnő kettős mércés jelenség, hogy a „szexuális másságúak” bántalmazása esetén a nyomozó hatóságok előszeretettel indítanak eljárást közösség tagja elleni erőszak gyanújával. Amikor a Budapest Pride-ról 2013-ban távozó férfipár egyik tagját nyakon ütötték, a bíróság jogerősen kétéves szabadságvesztést szabott ki az elkövetőre közösség tagja elleni erőszak miatt. (A sértettet a Soros György által kiemelten pénzelt Magyar Helsinki Bizottság képviselte.)
De ezen gyűlöletbűncselekmény minősített esetével gyanúsították meg – kétszeri eljárás megszüntetés után –alaptalanul Budaházy Györgyöt, Barcsa-Turner Gábor HVIM elnököt és egy társukat, akik más hazafiakkal együtt részt szerettek volna békésen venni a Háttér Társaság iskolai LMBTQ propagandát népszerűsítő nyilvánosnak meghirdetett 2019-es rendezvényén, majd miután nem engedték be őket erőszakmentesen vélemény-nyilvánítottak. Ugyanezt a minősítést alkalmazták és -hármszori megszüntetés után – vádat emeltek közösség tagja elleni erőszak miatt egy másik ügyben nemrég Barcsa-Turner Gábor ellen, aki szerintük egy október 23-i zártkörű emlékező rendezvényt vörös zászló égetéses programponttal hirdetett meg.
Jogos tehát az elvárás, hogy – a fenti két eljárás megszüntetése mellett – most, miután egy magyar hagyományőrzőt minden ok nélkül, pusztán a vélt politikai nézetei miatt ért gyűlöletbűncselekményes támadás az elkövetőkkel szemben lépjen fel a rendőrség, az ügyészség és a bíróság.
Ezen káros és veszélyes jelenséggel szemben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat évek óta fellép, és feljelentésekkel próbálja elérni az elkövetők felelősségre vonását, és azt, hogy a rendőri szervek sokkal határozottabban, kettős mércétől mentesen és elrettentő hatást gyakorolva lépjenek fel az elsősorban külföldiekből álló szélsőbaloldali erőszaktevőkkel szemben.
Három éve a Nemzeti Jogvédő Szolgálat felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt hiába tett büntetőfeljelentést azon antifasiszta jelszavakat skandáló, nácizó szélsőbaloldali-anarchista tüntetők ellen, akik 2020. február 8-án a Becsület napja elnevezésű rendezvény után ok nélkül megtámadtak, botokkal ütlegeltek és megrugdostak három felvidéki fiatalt (köztük egy lányt), mert ruházatuk alapján szélsőjobboldaliaknak hitték őket. És bár csak rendőri közbelépés akadályozta meg azt, hogy támadás súlyosabb következményekkel járjon az erőszakos antifák egész olcsón megúszták, mivel nem kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bántalmazással csoportosan elkövetett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak minősített esete), hanem csak csoportosan elkövetett garázdaság miatt vádoltak meg hármat közülük. Szerény mértékű közérdekű munka büntetést kaptak.
Nemrég pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság megszüntette a közszemlére tétellel elkövetett önkényuralmi jelkép (vörös csillag) használatának vétsége gyanúja miatt tett NJSZ feljelentés (https://njsz.hu/a-kitores-hoseinek-igaza-es-becsulete-orok/) alapján indult büntetőeljárást. Tavaly február 12. napján a Budai Várban megrendezésre került Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúrán a Bécsi kapu tetején egy szélsőbalos aktivista kezében egy vörös csillagos zászlóval hergelte a túra résztvevőit. A rendőrség szerint az elkövető a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szervezet zászlaját használta, amelynek központi szimbóluma a kommunista önkényuralmat jelképező vörös csillag. Az elkövető és antifa társai ezzel egyidejűleg a „felszabadító” Vörös Hadsereget dicsőítették, a túrán résztvevőket pedig nácizva provokálták.
Tekintettel arra, hogy az ötágú vörös csillag Magyarországon önkényuralmi jelképnek minősül és nagy nyilvánosság ellőtt történő használatát a Btk. tiltja, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2022. február 15. napján feljelentést tett ismeretlen tettesekkel szemben. Ebben kifejtettük, hogy „[n]em vitás, hogy a jelkép használatára egy olyan zászlóval került sor, amelyen a vörös csillag, tehát a tiltott önkényuralmi jelkép rendkívül domináns módon, nagy méretben, jól kivehetően megtalálható volt.” Rámutattunk továbbá, hogy „[t]eljesen nyilvánvaló tehát, hogy ezen jelkép elkövető általi használata azt célozta, hogy a Vörös Hadsereg, mint a szovjet kommunista önkényuralmi rendszer fegyveres szervezete áldozatainak, jelesül a Budai Várat és Budapestet védő áldozatok, de minden, a megszálló
Vörös Hadsereg által megölt, meggyalázott magyar ember emberi méltóságát és kegyeleti jogát sértse.”
Már e feljelentésben is kifejtésre került, hogy „[n]em jelenthet büntethetőséget kizáró okot, vagy társadalomra veszélyesség hiányát nem okozhatja, ha a köznyugalom célzatával alkalmazott önkényuralmi jelképet valamely működő vagy nem működő szervezet zászlajaként alkalmaznak”, hiszen ellenkező esetben azt lehetne megállapítani, hogy az Amerikai Náci Párt zászlaját – amely a Harmadik Birodalom lobogójához rendkívül hasonló – bátran lehet használni Magyarországon. Épp ezért a nyomozó hatóságnak két választása van: vagy minden olyan jelképet tartalmazó zászló, felirat köznyugalom megzavarására alkalmas használatát bűncselekményként kezelik, melyek a Btk. 335. §-ában szerepelnek, függetlenül attól, hogy az adott jelkép valamely jelenleg a világban bárhol működő szervezet zászlajában szerepel-e vagy sem, vagy pedig megállapítják, hogy sem a YPG, sem az Amerikai Náci Párt zászlajának használata nem tiltott.
Mindezek ellenére a nyomozó hatóság 2022. február 21. napján kelt határozatával mivel –álláspontja szerint a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette a büntetőeljárást. Ezen végzésében – teljesen abszurd módon – kijelentette a BRFK Bűnüldözési Osztálya, hogy „az ötágú vörös csillag nem tekinthető kizárólag a kommunizmust reprezentáló jelképnek, mivel továbbra is számos egyéb politikai és nem politikai szimbólumként is feltűnik”. A nyomozó hatóság álláspontja szerint a YPG zászlaja ezért nem alkalmas arra, hogy a köznyugalmat megzavarja, illetőleg az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértse.
A határozattal szemben az NJSZ képviseletében dr. Gaudi-Nagy Tamás panasszal élt, melyben kifejtette, hogy a „felejelentést elutasító határozat azért téves, mert nem fogalmi eleme a tárgyi bűncselekményt elkövető magatartásnak az, hogy olyan módon kerüljön használatra az ötágú vörös csillag, amely kizárólag a kommunizmust reprezentáló jelképnek minősül (…) teljesen irreleváns, hogy az ötágú vörös csillagot Kurd Népvédelmi Egységek használják három betű kombinálásával sárga alapon háromszög alakú zászlón”. Mint leírta, „a lényeg az, hogy az ötágú vörös csillagot az 1945. február 12-i kitörés napjának emlékére szervezett „Kitörés 60” túra résztvevőinek szeme láttára, közszemlére kitéve alkalmazta a köznyugalom megzavarására alkalmas módon (…) a használat időzítése, módja és az azt kísérő hangosbeszélős üzenetek, illetve kommunista indulók lejátszása egyértelművé tette, hogy kommunista rendszert szimbolizáló ötágú vörös csillagnak a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történő használatára került sor, amelyet viszont a törvény büntet.”
A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség először elutasította a panaszt, ezt követően azonban, elfogadva a panaszban tett érvelést, határozatával az eljárást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte, és elrendelte a nyomozást az ügyben, amelynek során a feljelentőt is meghallgatták, illetve az elkövetést észlelő tanúkat.
Mindezen fejlemények után a Budapesti Rendőr-főkapitányság – a korábbi határozatában írtakkal egyező indokokkal – ismételten megszüntette az eljárást, mellyel szemben az NJSZ panasszal élt – ennek elbírálása egyelőre még nem történt meg.
Mint látható, szervezetünk immáron egy éve küzd annak érdekében, hogy a kommunista provokatőröket az igazságszolgáltatás felelősségre vonja a 2022. évi Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra közszemlére tétellel elkövetett önkényuralmi jelkép használatával történő megzavarásáért.
A nyomozó hatóság fenti döntését sajnálatos módon nem tudjuk másként értelmezni, minthogy a más külföldi országokban legálisan működő szervezetek zászlóit minden további nélkül lehet szabadon használni, még akkor is, ha annak központi eleme egy önkényuralmi jelkép, és teljesen nyilvánvaló, hogy az azért szerepel ott, mert az adott szervezet ideológiai közösséget vállal az adott önkényuralmi jelképet alkalmazókkal. Ezen rendőrségi logika szerint tehát legálisnak tekinthető a Kurd Népvédelmi Egységek zászlajának alkalmazása éppúgy, mint az Amerikai Náci Párt lobogójának alkalmazása, amely a horogkeresztet ábrázolja vörös alapon.
Annak érdekében, hogy az idei évben az ehhez hasonló incidensek elkerülhetők legyenek, a HVIM egyik tagja bejelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitány részére egy, az idei Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra időpontjával megegyező időpontban történő statikus gyűlés megszervezéséről a Bécsi Kapu tetején. Ennek során egy „Tisztelet a hősöknek” feliratú molinót is ki szerettek volna függeszteni. Balogh Úr előadta azt is, hogy a gyűlés nem a klasszikus „Becsület napi” megemlékezés lett volna, hanem csak a „Kitörésben” résztvevők számára állított volna emléket.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban arra hivatkozva, hogy álláspontja szerint a gyűlés a korábbi évek „Kitörés napi” rendezvényeihez hasonló, s a résztvevők köre is azonos, a korábbi tapasztalatok alapján alkalmas lehet arra, hogy a külső szemlélőkben félelmet, riadalmat, ellenérzést keltsen, ezáltal a köznyugalom megzavarására alkalmas, a gyűlés megtartását megtiltotta. Az indokolás ezek mellett még utalt arra is, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet.
A döntés megtámadásra került, mely alapján a Kúria elvi tartalmú döntésében – teljesen érthetetlen módon – egyetértett a BRFK azon állításával, mely szerint a gyűlés tiltott célra irányul, mivel az – állításuk szerint – összekapcsolható a „Becsület Napjával”, amely „nem csupán Budapest ostroma és ennek részeként a kitörési kísérlet során életüket vesztett, hazájukat védő katonák hősiességéről való megemlékezést, mint kegyeleti aktust jelenti – aminek jogszerűségét senki nem kérdőjelezte meg –, hanem >>az évek, évtizedek során ráépült, köré szerveződött ideológiai felhangokkal együtt egy olyan, a nemzetiszocialista diktatúra, illetve annak elfogadhatóvá tétele mellett kiálló megnyilvánulást is, amely ekként már ellentétes az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglaltakkal (…)
Forrás:gaudinagytamas.hu
Tovább a cikkre »
