A megrendelők tudatosabb döntéseinek támogatása érdekében a készházaknál idén bevezetik a karbonsemlegességi mutatót.
Ez azt jelzi, hogy az adott épület milyen karbonlábnyommal rendelkezik – jelentette be Kárpáti József, az ÉVOSZ Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozatának (MAKÉSZ) elnöke.
Már több országban ismert a karbonsemlegességi mutató, amelynek az alkalmazását uniós szinten 2030-tól teszik majd kötelezővé. A MAKÉSZ Magyarországon önkéntes alapon vállalta a mutató idő előtti bevezetését.
Az intézkedés célja az emberek tájékoztatása, hogy tisztában legyenek vele, az általuk megrendelt ház mennyire felel meg jövőbeni elvárásaiknak. A dokumentum arra is választ ad, hogy a kívánt épület részt vesz-e a klímavédelemben, például mennyi szén-dioxidot bocsát ki.
Kárpáti József elmondta, a karbonsemlegességi mutató kiszámításánál
- figyelembe veszik egyebek mellett, hogy az épület az anyaga előállításánál mennyi szén-dioxidot kötött le,
- és mennyit bocsát ki működésénél.
- Azt is belekalkulálják, ha az építőanyagot messzebbről kell a helyszínre szállítani.
A szén-dioxidot főként a növények kötik le, közülük nagyon jó építőanyag a fa és a kender is.
Európában az építőiparban főként a lucfenyő terjedt el. Lucfenyőből Magyarországon a klímaváltozás miatt már csak elenyésző mennyiség van, így Nyugat-Európából szerzik be a készházak szerkezetéhez szükséges faanyagot, fűrészáru pedig Szlovákiából, Ukrajnából és Romániából érkezik.
Mivel a lucfenyő nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésre, ezért már az Európai Készházgyártók Szövetsége is szorgalmazza, hogy
alternatív fafajokat használjanak fel az építőiparban.
Ezt a helyzetet a MAKÉSZ is felismerte, ezért együttműködik a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karával és a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karával is. A felsőoktatási intézményekkel való együttműködés kutatás-fejlesztési tevékenységet szolgál , hiszen ahhoz, hogy az országban található lombos fa fajtákból építési termék legyen kísérletekre, labor vizsgálatokra van szükség.
A kendert az építőiparban Olaszországban, Németországban, de már Magyarországon is használják.
Kárpáti József elmondta, az úgynevezett szerelt technológiás, vázszerkezetes építkezéssel foglalkozó vállalkozások alkotják a MAKÉSZ-t, amelynek jelenleg 22 tagja van. Ezek a cégek éves szinten 450-500 készházat építenek fel, ezek főként családi házak, de építettek már bölcsődét, iskolát és kisebb sportlétesítményeket is.
A MAKÉSZ tagjai által alkalmazott technológiával felépített családi házak rezsije a fele vagy a harmada a hagyományosan épült házaknak. Ez annak köszönhető, hogy a felhasznált anyagoknak jó a hőszigetelési képessége.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
