Gajdics Ottó kemény lecsapott! – Olvassák el!
Börtönbüntetést megúszó politikai bandita nevezi bűnözőnek a kormányt.
A nemzeti, konzervatív kormánynak Magyarországon nincs ellenzéke, ellenségei vannak. Gyurcsány Ferenctől tudjuk ezt, aki nem volt elég bátor ahhoz, hogy ezt így kimondja évértékelőnek csúfolt legutóbbi ripacskodásán.
Az ellenfél kifejezést használta, de miután kifejtette azt is, hogy a Fideszt támogatni több mint bűn: szégyen, senkinek nem lehet kétsége, mire is gondolt. Tulajdonképpen jó, hogy ő mondta ki, amit mindig is tudtunk, de csak szemérmesen, kétszer is meggondolva utalgattunk rá, amikor nagyon feldühítettek bennünket. Magyar a magyart nem szívesen nevezi ellenségének, legalábbis abban a politikai közösségben, amelynek most szégyenkeznie kellene, mert állítólag egy bűnöző, gyilkos kormányt támogat. Szóval helyre került immár minden, fogalmazhatunk egyszerűen: Gyurcsányék a haza ellenségei.
Törvénytelen, erkölcstelen, becstelen, bűnöző, a haza ellenfele. A DK-s alternatív valóságban ezt kell mindenkinek szajkóznia, amikor a nemzeti kormányról esik szó. Ezen a ponton a rendkívüli erőfeszítéseket sem szabad megspórolnunk, hogy higgadtak tudjunk maradni. Mert ki is mondja ezt? Az a szemkilövető politikai bűnöző, aki miután totális csődbe juttatta a rá bízott országot, becstelen módon úgy próbálta takargatni mindezt, hogy véres utcai zavargásokat provokált hazugságai kiszivárgása után azzal, hogy nem távozott azonnal a közéletből. Ki nem kényszerített önbevallását erkölcstelen kormányzásáról azóta is igazságbeszédnek hazudja. Törvénytelen machinációinak sora végtelen, csak azért nincs börtönben, mert csak késve sikerült ezeknek egy töredékét megnevezni, azok is elévültek akkorra. És van képe kiállni a pulpitusra egy tisztességben megőszült joviális öregúr képére maszkírozva, és álszent farizeusként fröcsögni ellenfelére mindazt, amit ő maga testesít meg.
Mondjuk ki bátran: Gyurcsány az erkölcstelen, becstelen bűnöző, a DK a haza ellenfele.
Baloldali, a jelenlegi kormánnyal nem szimpatizáló honfitársainknak pedig tiszta szívből kívánjuk, hogy ne szégyelljék ezt végiggondolni, merjenek szembefordulni ezzel a ripacs gyűlöletkeltéssel, és kényszerítsék ki egy új, valódi ellenzéki tömörülés létrejöttét, amiben ezek a levitézlett figurák már semmilyen szerepet nem vállalhatnak.
De nemcsak a közel hárommilliós kormánypárti tábort titulálta ellenségének Gyurcsány, hanem üzent mindenkinek, aki beleesett abba a súlyos politikai hibába, hogy részt vett az összefogásnak csúfolt moslékkoalícióban a legutóbbi választáson. Nyíltan és szemérmetlenül rátolta a bukás felelősségét Márki-Zay Péterre, úgy mutogatta öntelt elégedettséggel a más pártokból átcsábított – sokak szerint kilóra megvett – politikusokat, mint régen a Ki tud többet a Szovjetunióról? verseny kerületi fordulójában a legtöbb pontot elért elvtársakat. Szerinte ők tudtak egyedül talpra állni, ki nem mondva, de lesajnálva ezzel a Momentum és az LMP különutas próbálkozásait. A Jobbikot, a Párbeszédet, az MSZP-t már vagy a DK részének tekinti, vagy beárazta az eltűnésüket az ellenzéki palettáról. Ezzel együtt dermesztő volt a rákosista kiszólása, miszerint aki nincs a kormány ellen, az vele van. Nincs harmadik út, semmi esélye nincs annak, aki nem fogadja el őt kizárólagos vezérnek.
Ugyanakkor egyetlen szót sem pazarolt arra, hogy elhessegesse azt a kényszerképzetünket, neki és a DK-nak is csurrant-cseppent a guruló dollárokból, mégis vele álltak szövetségben mindazok, akikre rávetült a gyanú, hogy idegen érdekek szolgálatában, külföldről jött pénzek segítségével akarták megbuktatni az általuk hazaárulónak minősített nemzeti kormányt. Mindez annak is a gondolatát is felveti, hogy az a kijelentés, miszerint Európa mindörökké, arra az Európára vonatkozik, amely épp most nyögi az évszázad korrupciós botrányának kibontakozását. Vagyis Gyurcsány és Gyurcsányné annak az Európának része, amely kilóra megvásárolt politikusok, bürokraták, civilnek álcázott hivatásos bajkeverők segítségével Európától idegen érdekekek kiszolgálásával tesz szert gazdasági és politikai hatalomra. Egy ilyen Európa részeként képzeli el a hasonlóan működő Magyarországot is. Vagyis definíció szerint ők a hazaárulók és Európa elárulói is egyben. De még ettől sem szakadt rájuk a plafon.
Mert a mi fékezett habzású Tartuffe-ünk mindezt képes volt erkölcsi-ideológiai, sőt kicsit suta, de mégiscsak vallási keretbe is ágyazni. Ő úgy képzeli, a szövege nem gyűlölettől csöpögő ellenségeskedés, hanem maga a szeretet, amely visszaadja nekünk a bűnöző, gyilkos kormány által elrabolt hazát.
Jó Rákosi-tanítványként a vallást ugyan magánügynek tartja, de szerinte egy rendes DK-s Isten segítsége nélkül is el tudja dönteni, mi a jó és mi a rossz, innen kezdve pedig egyenes az út a tisztességes, erkölcsös, szolidáris élet felé, hiszen csak azt kell választanunk, amit Feri jónak tart, és minden eszközzel gyengíteni kell a kormányt, amely ugye a megtestesült rossz.
Ez a faék-egyszerűségű kocsmafilozófia válthatja ki az avíttas, meseszerű, a régmúltból valahogyan itt maradt történelmi egyházak által hirdetett vallásokat.
Van persze egy kis probléma. Feri azt is jónak tartja, hogy horgas ujjával rámutasson mindazokra, akik szerinte aktívan támogatják annak a rendszernek az épülését, amit ő a gonosz elpusztítandó fészkének ítél. Rákosi legjobb tanítványaként nem csupán rá akar mutatni az ellenségre, hanem listázni is akarja aktív tagjait, néven szeretné nevezni őket, ami után kézenfekvő a most még politikai okokból a homályban tartott megtorlás is. Ezen a ponton ment tönkre minden jó érzésű, józanul gondolkodó magyar ember vasárnap délutánja. Ilyet ugyanis már láttunk, ezt a gyomorgörcsöt mesélte oly sokszor nagyapánk, édesanyánk, ebből nem tudott harminc év alatt sem felgyógyulni hazánk. Ez osztja meg évtizedek óta a magyar társadalmat, amikor Rákosik, Kádárok, Gyurcsányok merik az Istenbe vetett hit támasza nélkül eldönteni, mi a jó és mi a rossz, és amit rossznak ítélnek, azt kíméletlenül pusztítani is kezdik.
Így leszünk az ellenségeik mi, akik tűrjük, elviseljük, elszenvedjük őket, mert eszünk ágában sincs elpusztítani őket, mert mi nem rombolni, nem gyilkolni, hanem építeni, életet adni születtünk erre a földre. Erre az óriási különbségre világított rá ez a politikai bandita, amikor gyilkosnak nevezte a minden döntésével a magyar élet megmaradását támogató kormányt. Milyen beszédes, hogy miközben Gyurcsány arra hív fel, hogy mindenkinek kutya kötelessége minden percben gyöngíteni valamivel az általa bűnözőnek hazudott rendszert, addig ez a rendszer őt is, a DK-sokat is erősíti minden percben családpolitikájával, a rezsitámogatással, a háborúba sodródás elkerülésével, az energiabiztonság megőrzésével, szinte valamennyi intézkedésével.
Nehéz veled, Feri, de ne búsulj, oldottunk már meg nehezebb feladatokat is.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke évértékelő beszédet mond pártja tisztújító kongresszusán a Budapest Kongresszusi Központban 2023. február 5-én (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
