Keresztapa elmeséli, ki a korrupt

Keresztapa elmeséli, ki a korrupt

Ha jópofáskodnak, miért nem úgy istenesen? Talán akkor röhöghetnénk. Rajtuk.

 

Kovács Pisti a homokozóból idén is papírra vetette, kiket nem szeret ő meg a nagypapája. Így született meg a Transparency International 2022-es „korrupciós indexe”, amely egy afféle nemszeretem-lista. Aki sokat smúzol Gyuri papának, az a lista tetején végzi – akkor is, ha közben világnagy korrupciós botrányok rengetik. Aki viszont nem úgy táncol, ahogy dollárnagyapó el­várja, aki nem dolgozik gőzerővel a „nyitott társadalom” nevezetű Szodoma-világprojekten, az évről évre lejjebb csúszik. Hát így esett, hogy Magyarország idén a 77. helyre zuhant a lajstromon, amivel az Európai Unió tagállamai közül az utolsó lett, és olyan országokkal került holtversenybe, mint Burkina Faso, Kuvait, a Salamon-szigetek, Kelet-Timor vagy Trinidad és Tobago. Hogy a legényeknek van humorérzékük, jelzi: elénk rakták fél Fekete-Afrikát, Szenegált, Ghánát, Benint, sőt a polgárháborúból nemrég kilábalt Ruandát és Namíbiát is. Naná, hogy Katar is előz minket, amely tokkal-vonóval megvette a brüsszeli baloldalt. Kabaré.

Jaj, most akkor mi lesz mivelünk? Jönnek a B–52-esek, hogy kipurgálják belőlünk a mutyit? Esetleg kapunk demokráciabeöntést, mint Irak, Szíria, Líbia? A magyarországi baloldal legalábbis ebben bízik – puccson kívül máshogyan képtelenek hatalomra vergődni.

Hetvenhetedikek vagyunk? Na és? A magam részéről azt nem értem, miért ilyen nagyvonalúak Gyuri bácsiék. Miért nem a világ legkorruptabb országa lettünk? Az sem lett volna sokkal komolytalanabb, mint ez a hetvenhetedik hely. 

Ha jópofáskodnak, miért nem úgy istenesen? Talán akkor röhöghetnénk. Rajtuk.

 

Hírdetés

„Korrupciós index.” Hivatalosnak tűnő elnevezés, amely a tényszerűség, az egzaktság látszatát kelti. Mintha a bíróság által korrupciónak ítélt svindlik száma, súlyossága alapján rangsorolná a világ országait. Ez is a vetítés célja. A honi dollárbaloldal és dollársajtó ennek megfelelően tálalja a hírt. Arról zengedeznek, hogy Magyarország a legkorruptabb az egész unióban. És amikor ezt mondják-írják, máris lebuktatják magukat. Tudniillik még maga az elkövető sem állít ilyet. Ez nem egy korrupciós rangsor, hanem egy nemzetközi közvélemény-kutatáson alapuló korrupcióérzékelési index. Ahogyan azt néhány éve Martin József Péter, a magyarországi Transparency vezetője egy interjúban elmesélte nekem: „A korrupciós index kilenc másik nemzetközi szervezet – például a Világbank, a Világgazdasági Fórum vagy a Bertelsmann Alapítvány – kutatásaira épül, ezekből állítanak elő a berlini kutatók egy tizediket. Ez egy érzékelési mutató, amely a Magyarországon működő üzletemberek és a szakértők percepciói alapján értékeli az állami szféra korrupciós helyzetét.”

Itt a lényeg: érzékelési index. Egyes megfelelően kiválasztott „üzletemberek” így érzik. Jól van, egészségükre! S hogy kik a kérdezett üzletemberek? Azt sajnos nem kötötte az orromra Martin, pedig igencsak kíváncsi voltam-vagyok rá. Fölteszem, az olyan kifogástalan baloldali üzletemberek, mint a „műtrágyakirály” Bige László, az adócsalással gyanúsított Varga Zoltán médiavezér, Leisztinger Tamás, a Gyurcsány-kormány főtitkosszolgájával egyeztető Portik Tamás vagy a Fenyő-gyilkosság megrendelésével vádolt Gyárfás Tamás készségesen panaszkodna korrupcióról, ha őket kérdezik.

Persze az is lényeges, hogy ha olyan üzletembert kérdeznek, aki történetesen a HVG-ből vagy a 444-ről dezinformálja magát, annak az a cifra kényszerképzete támadhat, mintha itt dübörögne a korrupció. Kedvenc lapjai azt írják, akkor nyilván úgy van, nem? Pláne, ha mindeközben a közbeszerzési eljárásokon ő maga is alulmaradt párszor. Egyszerűbb a kudarcot a gonosz „NER”-re fogni, mint bírósághoz fordulni (már ha tényleg jogtalanság történt). Sajnos van egy rossz hírem. 

A korrupció nem az, amikor nem a vörös bárók nyerik a tendereket.

Sőt, a tapasztalat azt mutatja, épp fordítva van: ahol a balos „üzletemberek” fölbukkannak, ott hirtelen ötmilliárddal drágább lesz a hídfelújítás és el akarják adni a városházát a képviselők feje fölül.

Ahová a magyarországi baloldal lép, ott fű nem nő. Arra is képesek, hogy külföldi zsoldban megfúrják az olimpiarendezést, akkumulátorgyár-építést, hogy más országok zsebelhessék be a hasznot.

Mi a korrupció? Amikor valaki pénzért vagy más juttatásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Milyen érdekes! A rágalomlistákat készítő Transparencynek nem kellene messzire mennie, hogy ilyesmire bukkanjon: elég lenne körülnéznie az állítólag nem létező hálózatban, amelynek maga is a része. Egy senki által meg nem választott, elszámoltathatatlan, szociopata spekuláns „civil” szervezetek hálózatával, kilóra megvett tisztségviselők segítségével akarja rákényszeríteni degenerált „nyílt társadalmát” a világra. S aztán ugyanez a hálózat négymilliárd forintnyi dollárt utal ide a tavalyi kampányban, hogy helyi mamelukjai hatalomra kerüljenek. Itt az igazi korrupció, ezeket kellene végleg lekapcsolni!

Pilhál Tamás – www.magyarnemzet.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »