Pénteken Kivejben először tartanak olyan uniós csúcstalálkozót, amelyre aktív háborús övezetben kerül sor. A várakozások szerint új szintre lép az Európai Unió és Ukrajna kapcsolata. Az látszik ugyanakkor, hogy egyrészt igen kérdéses a nagy lelkesedés és a szép szavak mögötti valós tartalom, másrészt komoly nézeteltérések lehetnek az Ursula von der Leyden–Charles Michel-tengely, valamint a nemzeti vezetők között. Míg előbbiek rendkívül optimisták, utóbbiak óvatosabbak a kérdésben, és nem szaladnának átgondolatlanul előre. Aggályaikat többek között az ukrán államot közismerten átszövő korrupciós botrány legújabb fejleménye sem enyhítheti.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kétéves ütemtervet hozott létre az uniós tagság biztosítására, amely valószínűleg az e heti EU–Ukrajna-csúcstalálkozón folytatott megbeszéléseket fogja uralni. Smihal így nyilatkozott: „Nagyon ambiciózus tervünk van arra, hogy a következő két évben csatlakozzunk az Európai Unióhoz.” A Politico ugyanakkor azt írja, hogy az EU-n belül ezt senki sem tartja ezt reálisnak. Az EU-s vezetők ugyanis eddig az ukrán tagságot egy sokkal távolabbi elképzelésként fogták fel.
Emmanuel Macron francia elnök tavaly azt mondta például, hogy akár „évtizedekbe” is telhet, mire Ukrajna csatlakozik. A brüsszeli lap felhívja a figyelmet arra is, hogy ugyan a tavaly júniusi EU-s csúcstalálkozón a többség támogatta Ukrajna tagjelölti státuszának megadását, de titokban szinte mindenki elismeri, hogy az ország tényleges csatlakozásának lehetősége még jó néhány évnyi távolságra van. És ez lehet az egyik oka annak, hogy egyáltalán támogatták az ötletet – jegyzi meg a cikk szerzője. Azt sem szabad elfelejteni, hogy olyan tagjelölt országok, mint Szerbia, Törökország és Montenegró már évek óta várnak. Ankara 1999 óta. Közeli uniós szövetségesei, például Lengyelország és a balti államok határozottan támogatják Kijev tagsági törekvéseit, mivel az agresszorral szemben ellenálló demokráciának tekintik. A régebbi tagok ugyanakkor jóval óvatosabbak a kérdésben, mivel érvelésük szerint Ukrajna „felhígíthatja” az uniót.
Egyes országok ragaszkodnak ahhoz, hogy a nyilatkozat ne térjen el messze az Európai Tanács júniusi ülésén használt megfogalmazástól, hangsúlyozva, hogy bár Ukrajna jövője az Európai Unión belül van, a csatlakozni kívánó országoknak meghatározott kritériumoknak kell megfelelniük. „Kijevben elég nagyok az elvárások, de az Európai Bizottság által meghatározott összes feltételnek teljesülnie kell. Ez egy érdemeken alapuló folyamat” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő.
Az ukrán miniszterelnök jelentős előrelépést vár bizonyos területeken. Smihal az ipari termékek vízummentességéről szóló megállapodást, az ukrán exportra kivetett vámok felfüggesztését további egy évre, valamint az egységes euró-pénzforgalmi övezethez (SEPA) és az EU roamingterületéhez való csatlakozást emelte ki.
A legforróbb téma minden bizonnyal most is a korrupció lesz
A Politico szerint ez az egyik legnagyobb kérdőjel Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban. „Sajnos a korrupció nem tegnap született, de biztosak vagyunk benne, hogy ki fogjuk gyomlálni a korrupciót” – mondta Smihal.
Azt is elmondta, az ukrán kormány készen áll arra, hogy felülvizsgálja az ország alkotmánybíróságáról szóló, nemrégiben elfogadott törvényt, hogy az megfeleljen mind az Európai Bizottság, mind az Európai Tanács tanácsadó testületének, a Velencei Bizottság elvárásainak. Bár Ukrajna bejelentette az alkotmánybíróság reformját, különösen a bírák kinevezésének módját illetően, a Velencei Bizottságnak továbbra is aggályai vannak a tanácsadó szakértői csoport – a bíróság jelöltjeit kiválasztó testület – hatáskörével és összetételével kapcsolatban.
A cél egyértelműen a politikai beavatkozás elkerülése lenne. Smihal szerint konzultációkat folytatnak bizottsággal, hogy az összes kiadott elvárást be lehessen építeni a szövegbe. Ukrajna tehát, úgy néz ki, be akarja mutatni, hogy másképp is tud működni. Ebben a hónapban elbocsátották az infrastrukturális miniszterhelyettest és lemondott a külügyminiszter-helyettes a közbeszerzésekkel kapcsolatos háborús haszonszerzéssel kapcsolatos botrányok miatt. Egyes EU-s vezetők részéről látszik az elszántság. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel nemrégiben tett meglepetésszerű kijevi látogatásán úgy nyilatkozott, hogy „Ukrajna az EU, az EU pedig Ukrajna”.
Ezért „nem szabad tétlenkednünk, hogy az ukránoknak tett ígéretet a lehető leggyorsabban valósággá tegyük”. A Politico szerint a pénteki találkozó után az ukránok számára az lesz a kulcskérdés, hogy a retorika és az ígéretek milyen gyorsan válhatnak valósággá.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
