„Demokratikus döntésnek tartható, hogy a választások előtt neveznek ki új vezetőket nemzeti közintézmények élére?” – tette fel az írásbeli kérdést Hiller Istvánnak Halász János 2009 novemberében. A parlament kulturális bizottságának fideszes alelnöke azért volt felháborodva, mert ekkor már nagyjából 100%-ban biztos volt a balliberális oldal bukása, de Hiller váratlanul 9 fontos nemzeti kulturális pozíció élére új embereket nevezett ki, és hogy nem jobboldaliakat, azt még a hülye is tudta. Az akkor még kőfideszes Heti Válasz november 26-i számában Halász kifejtette: „a kulturális miniszter a választásokig hátra lévő néhány hónapra meghosszabbíthatta volna a hivatalban lévő vezetők fél éve amúgy is lejárt kinevezését.”
„Az utódok kiválasztása politikai háttéralkuk nélkül történt” – fogalmazta meg bírálatát a Heti Válasznak a fideszes kultúrpolitikus. Ezt kövezően a lap elkezdte felsorolni a botrányosnak tartott kinevezéseket. Fontossági sorrendben a legelsőnek Méhes Márton nevét emelte ki, akit Hiller nevezett ki a bécsi Collegium Hungaricum élére. Hiller István ekkoriban nemcsak a kommunista utódpárt erős embere volt, hanem Gyurcsány Ferenc, azaz a szocialisták oktatási és kulturális minisztere is, Méhes Mártont pedig közismerten a jobbkezeként tartotta számon még a balliberális média is. Érthető, hogy zavarta a fideszesek szemét az, hogy egy ilyen hátterű ember veszi át a nemzeti szempontból is kiemelt jelentőségű bécsi magyar kulturális intézet vezetését.
És hát arról a Méhesről volt szó, aki nem sokkal korábban állás nélkül maradt, ugyanis távozott a művészeti igazgatói pozíciójából, amely a Pécs Európa Kulturális Fővárosi programszervezésével volt összefüggésben. Természetesen ide is Hiller István ejtőernyőzte be, amit a helyi rutinos öreg szocik nem vettek jó néven. Az agilis programszervezőt viszonylag gyorsan kiszorították, aminek a lemondása lett a vége.
Tehát az ifjú titánnak épp nem volt állása, Hillernek meg már elkezdték a visszaszámlálást, így a tárcavezető jó érzékkel ültette be embereit a biztos és jó fizetésű pozíciókba.
„Nagy megtiszteltetés számomra a Bécsi Collegium Hungaricum (CH) vezetése” – mondta kinevezése után a Népszava 2009. november 11-i számában Méhes Márton. „Olyan intézményt szeretnék vezetni, amelyet az osztrákok is magukénak éreznek” – hangsúlyozta. „Nyitott CH-ra van szükség, ami nem csupán idehozza a magyar művészeket, tudósokat, hanem behozza a magyar szempontokat is az osztrák közbeszédbe.” Méhes szerint sokat tanulhatunk egymástól a múlt feldolgozása kapcsán is.
Ezeket a gondolatokat fordítsuk le magyarra: mi sem természetesebb a mucsai magyaroktól, minthogy a saját pénzükön olyan intézményt tartsanak fent Bécsben, amelyet a magyargyűlölő osztrák politikai elit is a magáénak érez. A feladat teljesítésében Méhes később kivette a részét, szorgalmasan importálta a balliberális sivalkodókat Bécsbe a szabadkőműves Márton Lászlótól Karafiáth Orsolyáig, hogy aztán ott nemzetünk ezen nagyjai nácizhassák, nacionalistázzák, leszélsőségesezzék, egyszóval lejárassák Magyarországot, mert ugye „tanulhatunk egymástól a múlt feldolgozása kapcsán is.”
Ekkor már a templomba járó magyar nemzeti keresztények voltak hatalmon, és olyan nagy fa nőtt ki ebből a győzelemből, amelynek az árnyékában Méhes Márton, Hiller István jobbkeze is hűsölhetett kint Bécsben 2015 áprilisáig.
A Méhes kinevezése miatt korábban reklamáló Halász Jánosnak is felvitte az Isten a dolgát, 2010-től államtitkár volt, sőt 2013-tól kulturális államtitkár, azaz lényegében miniszter, hiszen a sok ágazatot összefogó Emmi égisze alatt minden kulturális terület alá tartozott, azaz ő lett Méhes Márton főnöke. És ahogy már ezerszer megszokhattuk a Fidesztől, amikor nincs politikai tétje, akkor igen harcos kedvükben vannak a keresztény polgáriak, amikor pedig eljön a cselekvés ideje, a bátor oroszlánok hirtelen degenerált macskaként dorombolnak az egereknek. Így aztán Méhes élt, mint Marci Bécsben.
Méhes Márton jó szakember, ezt jól tudta a magyargyűlölet Oscar-díjasa, Konrád György is. A Mozgó Világ júniusi számában így méltatta Hiller jobbkezét:
Konrád György nem tévedett nagyot, Méhes valóban jó lett volna Berlinbe, de oda Nagy Mártát, a budapesti német állami Goethe Intézet kulturális referensét nevezte ki a magyar nemzeti keresztény külügy. (2014 óta a külügyhöz tartoznak a kulturális képviseletek.) Nagy Márta német zsoldban sokat dolgozott Magyarország lejáratásán, így már régen eljött az idő arra, hogy a német adófizetők helyett a magyarok tartsák el, így most ő van kint Berlinben.
Viszont milyen magyar nemzeti keresztény konzervatív ország az, amelyik nem becsüli meg országlejárató tehetségeit? Méhes Márton a vörös nyakkendőjét szép magyar dolmányra cserélte, jövő héten, január 26-án Hiller István jobbkeze visszatér Bécsbe. Szijjártó Péter ugyanis Méhes Márton bízta meg azzal, hogy ismét ő vezesse a magyar kulturális képviseletet.
Szakács Árpád – Magyar Jelen
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
