2023-ban Veszprém is viselheti a megtisztelő Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet, amelynek jegyében nagyszabású, a barokk kor óta nem látott fejlesztések folynak a várhegyen és a város is számos új, színes és tartalmas kulturális programot kínál majd. A helyszínre látogattunk, hogy megtudjuk, hol tartanak az előkészületek.
A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa címhez kapcsolódóan zajló munkálatokat úgy időzítették, hogy a jeles eseményév rendezvényeibe a város és a térség kiemelkedő kulturális színtere is be tudjon kapcsolódni. A műemlék-helyreállítás éppen a félidejénél tart az idén, a felújítási munkálatok 2025-ben érnek véget. Kiemelt helyszíne ennek a folyamatnak a várnegyed, ahol a beruházás összesen 18 egyházi tulajdonban álló épületet érint. Hosszú idő óta a január 20–22-i hétvége (péntektől vasárnapig) az első alkalom, hogy néhány, eddig a munkavégzés miatt elzárt területre újra beléphet a nagyközönség: ezeken a napokon a Veszprémi Érsekség és a főegyházmegye Boldog Gizella Gyűjteménye exkluzív vársétákkal várja az előzetesen regisztráltakat, hogy szakemberek kíséretében betekintést nyerjenek az érdekesebb kutatási, restaurálási folyamatokba, másfelől a májusban induló „Work in Progress 2023” programsorozat kínálatából is ízelítőt kapjanak a résztvevők.
A veszprémi várnegyed felújítását gyakorlatilag a kezdetektől óriási érdeklődés kíséri, ami nem is csoda a projekt kiterjedtségére és összetettségére tekintettel. A nem csupán országosan, de európai szinten is jelentős kulturális értékek szakszerű kezelésének igényéből fakadó kihívások összehangolása a lokális adottságokkal a logisztikát illetően is feladja a leckét, arról nem is szólva, hogy Magyarország Szent István király által elsőként alapított püspökségeként a Veszprémi Főegyházmegye központjában zajló munkálatok egyháztörténeti szempontból is a figyelem gyújtópontjába kerülnek most.
A várhegyen zajló beavatkozásokkal kapcsolatban pro és kontra is rengeteg vélemény fogalmazódott és fogalmazódik meg, amelyek között szakmai érvekre épülőkkel éppúgy találkozhatunk, mint érzelmi indíttatásúakkal. Kétségkívül történelmi léptékű fejlesztés zajlik az észak-dunántúli régióközpontban. A magyar kormány támogatásával 56,8 milliárd forintból megvalósuló beruházás felelőse a Veszprémi Érsekséghez tartozó Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság, melynek felügyelete alatt a várnegyedben 35 ezer négyzetméternyi épített és mintegy 10 ezer négyzetméternyi szabad terület újul meg. Érthető tehát, hogy sokan követik fokozott figyelemmel az eseményeket.
Ottjártunkkor megbizonyosodhattunk arról, hogy a feladat valóban rendkívül sokrétű, már csak azért is, mert igen széles időintervallumra kell tekintettel lenni a veszprémi várhegy épített örökségével kapcsolatban (ahol Kr. e. 1000 körül már földvár állt). A nagyszabású fejlesztést éppen ezért 2021-től összetett előkészítő munka kísérte: az épületek állagmegóvása, helyreállítása, restaurálása előtt igen komplex folyamatok zajlottak, amelyeket egy kívülálló értelemszerűen nem láthat és ismerhet teljes egészében.
A régészeti, építés- és művészettörténeti kutatásokat festő-, stukkó-, fa-, fém-, kő- és szilikátrestaurátori vizsgálatok követték, amelyek nem mellesleg magas hozzáadott értékkel is bírnak a hazai múzeumszakmai, műemlékvédelmi és az egyetemes művészettörténeti tudást tekintve (az előkészítő folyamatok során közel negyven kutatói-régészeti szerződés keretén belül térképezték fel a helyszín dokumentálható értékeit). Mindezek eredményeit figyelembe véve tíz építész-generáltervező és két tájépítészcsapat dolgozott a várnegyed megújítási tervein, a fejlesztési koncepció pedig a társadalmi, szervezeti és közösségi igények szem előtt tartása mellett készült. A felújítást négy generálkivitelező végzi.
(A további részletekről IDE kattintva olvashatnak részletesebben, a szakmai megfontolások jelentőségéről és a projekt állásáról pedig legutóbb ITT írtunk bővebben.)
Mielőtt a várnegyed építési területére beléptünk volna, kaptunk egy rövid ízelítőt arról, mit is jelentenek a fentiek a gyakorlatban. Nagy Veronika, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója, valamint Horváth Péter, a Castellum egyik projektvezető munkatársa avatott be a jelenleg is zajló munkálatok rejtelmeibe, illetve az érsekség múzeumának legközelebbi terveibe. Kiderült: számos munkafolyamat zajlik a háttérben, amelyek mégis alapvetően fogják meghatározni Veszprém jövőbeli kulturális arculatát, s mindebben maga a főegyházmegye is jelentős szerepet vállal.
Ezerféle dolog történik párhuzamosan, számtalan szempont összehangolásáról – régészek, restaurátorok, műemlékes szakemberek, tervezők, építészek, a kivitelezés egyes szakágainak képviselői – kell gondoskodni percről percre, hiszen a semmiből is kerülhetnek elő váratlan meglepetések – például egy elfalazott kripta vagy falkép. Mert bár igaz, hogy kutatási dokumentációk tömkelege, elemzések, hatástanulmányok, próbaásatások és -festések állnak a szakemberek rendelkezésére ahhoz, hogy hosszas egyeztetéseket követően meghozzák döntéseiket, szép számmal akadnak olyan egyedi körülmények, amelyek miatt az elsőre optimálisnak tűnő és tervezett beavatkozásokat komoly megfontolás és vita előzi meg. Minden döntés minden esetben komoly kompromisszumkészséget is kíván – hangsúlyozta Horváth Péter.
A munkálatok vége és az átadás időpontja a vállalások szerint 2025, de több épületet már korábban megnyitnak. Tekintve a feladat nagyságát, a négy kivitelező cég egy-egy projektvezetője közösen koordinálja a munkálatokat. Az organizációs feladatokat heti szinten egyeztetik egymással, de természetesen napi szinten is kapcsolatban állnak – tudtuk meg. Mindegyikükhöz tartozik bizonyos számú épület, ezekről is időről időre konzultálnak. Delegált feladatok nélkül átláthatatlan volna a nagy egész is – magyarázta Horváth Péter.
2023 elejére jó eséllyel elkészül a beruházásban érintett mind a 18 épület tető- és homlokzati rekonstrukciója is, így az idei eseményeket nem zavarják majd az állványzatok. A programsorozat indulásakor a Körmendy- és a Biró–Giczey-ház, valamint az érseki palota egy része is megtekinthető lesz már, és a tervek szerint húsvétra a Szent Mihály-főszékesegyház is alkalmas lesz a liturgikus események megtartására.
A programok egyik kiemelkedő eleme a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény kiállítása – tette hozzá Nagy Veronika, aki rámutatott: a megújult épületek önmagukban is fontos látványosságok, de még fontosabb, hogy ezeket élettel töltsék meg, hiszen így lehet majd újraindítani a várhegy kulturális vérkeringését. Elmondta, hogy az épületek értékes berendezéseinek restaurálását is megkezdték.
A leendő múzeumépületben megújul az állandó kiállítás, melynek tervezése már zajlik. Óriási munka volt a műemlék-helyreállítás kezdetén a gyűjtemény elszállítása is, de nemcsak a múzeumi tárgyakra kellett fokozott figyelmet fordítani, ugyanis a régi műemlék épületek szinte mindegyikében történeti (építéskori vagy egyenesen adott funkcióra készített) berendezések, bútorok, műtárgyak találhatók. Az érsekség múzeumának „Work in Progress 2023” programsorozata igazi kuriózum. A maga nemében egyedülálló vállalkozás, ugyanis nem a szó hagyományos értelmében vett tárlatokat láthat a közönség. A célkitűzés az, hogy bemutassák a nagyközönségnek a várnegyedben 2021 és 2025 között zajló műemlék-helyreállítás folyamatát úgy, hogy laikusként is érthetővé váljanak egy ilyen munka sarkalatos pontjai.
A megtekinthető kiállítások mellett tematikus útvonalakat dolgoztak ki; korábban elzárt épületek és kertek válnak „sisakos” túrák (szakmai vezetővel az építési területeken tett séták) keretében bejárhatóvá, hogy valóban és élményszerűen is bepillanthassunk a kulisszák mögé: kiderül majd, hogyan zajlottak és zajlanak a gyakorlatban a kutatások, restaurálások, az építészeti tervezés.
Vendéglátóinktól az irodában folytatott rövid beszélgetést követően mi magunk is védősisakot és láthatósági mellényt kaptunk, úgy indultunk a nem éppen akadálymentes útra, amely során vezetőink érdekes részletekkel szolgáltak a várhegyen zajló munkálatokról és az azokhoz kapcsolódó kihívásokról.
Láthattuk például az érseki palota dísztermében a falfestések tisztítását végző restaurátorokat munka közben; találkoztunk éppen belső méréseket végző szakemberrel; megcsodáltunk egészen meglepő helyeken izgalmas keletkezéstörténetet sejtető kutatóablakokat; megtudtuk, milyen örökséget hagyott a várhegyen az 1909-es pusztító tűzvész; összefutottunk egy aktuális napi ellenőrzést folytató projektkoordinátori-szakmai csapattal; kérdésünkre Horváth Péter elmondta, a lábunk alatt bizony nem aszfalt van: az utca egyedi hangulatát meghatározó macskakő a munkálatok idejére geotextil védőborítást kapott, erre vastag aszfaltréteg került, ami szőnyegként fedi az eredeti gránitköves burkolatot; kísérőink beavattak a várhegyen tapasztalható nagy fokú vizesedés okaiba is: a középkori város jóval mélyebb talajszinten terült el, s ennek maradványai mintegy vízgyűjtőkként működnek az egyes épületek, sőt akár a Szentháromság-szoboregyüttes alatt is.
Ilyen és hasonló kulisszatitkokba nyerhetünk tehát beavatást az említett tematikus séták során, de ezeken felül is izgalmas programokra számíthatunk az idén Veszprémben.
Szerző: Horogszegi-Lenhardt Erika
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
