Megosztás 0 Tweet 0 Megosztás
Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 5,6 milliárd kilowattóra (kWh) – 5,6 ezer gigawattóra (GWh) – áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A tavaly ősszel végzett nagyjavítással a kapacitását is növelték, így idén már 6 ezer GWh áramot fog előállítani. Stanislav Rozman, az atomerőművet kezelő vállat (NEK) igazgatója elmondta: néhány feltételnek még teljesülnie kell, de ezek a folyamatok már a végső szakaszban járnak. Egyik ilyen követelményként a kiégett nukleáris fűtőelemek átszállítását említette egy újonnan épült száraz tárolóba.
A létesítmény már elkészült, tesztelés alatt áll. A hulladék átszállítása várhatóan márciusban kezdődik meg, és június környékén fejeződik be – hangsúlyozta. Uros Brezan szlovén környezetvédelmi miniszter jelezte: a környezeti hatásvizsgálat minden nemzetközi, európai és szlovén szabálynak megfelel, a határon átnyúló egyeztetéseken pedig mind a négy szomszédos ország, valamint Németország is részt vett. A NEK élettartamának meghosszabbításáról és egy új blokk megépítéséről még a Jansa-kormány hozott döntést. A Golob vezette baloldali kormány utóbbit ugyanakkor referendumhoz köti, az erről szóló népszavazást pedig a következő öt évben tartják meg a tervek szerint. A miniszterelnök úgy vélte: minden szlovén állampolgárnak tisztában kell lennie azzal, mennyire fontos szerepet tölt be az atomerőmű, és mit fog jelenteni a jövő generációja számára.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő korábban azt mondta: Horvátország teljes mértékben a szlovéniai döntéshozatal dinamikájától függ. Ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket – fogalmazott. A Westhinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban helyezték üzembe. A Jutarnji List szerint egy ilyen típusú nukleáris erőmű élettartama 60 év, a krskói működését 40 évre tervezték. Ahhoz, hogy még húsz évig üzemelhessen, környezetvédelmi felülvizsgálatot kellett végezni, amelybe be kellett vonni a szomszédos országokat is. Egy második blokk kiépítése a becslések szerint tíz évet venne igénybe, és 5 milliárd euróba kerülne.
Megosztás 0 Tweet 0 Megosztás
Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »
