Ismét terítékre kerülhetnek az Európai Unióban az Oroszország ellen bevezetett szankciók, amelyeknek a tárgyalása során a magyar kormány számára komoly megerősítést jelent a nemzeti konzultációnak az eredménye, mondta a Magyar Hírlapunak nyilatkozó politikai elemző, Deák Dániel, aki hangsúlyozta, hogy a külföldről finanszírozott és külföldi érdekeket teljesítő balliberális oldalra ebben a küzdelemben továbbra sem lehet számítani.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy látja, hogy a január hátralevő része az elhibázott brüsszeli szankciók elleni küzdelemről fog majd szólni, a magyar kormány a nemzeti konzultáció eredményeinek összesítésével komoly támaszt kapott a magyar társadalomtól annak érdekében, hogy képviselje a szankcióellenes álláspontot az uniós tárgyalások során.
„A konzultációt kitöltők száma jóval magasabb, mint bármelyik baloldali párt szavazótábora, ráadásul az egy irányba mutató 97 százalékos válasz nagyon világos álláspont a magyar társadalom részéről. Mindez azért rendkívül fontos, mert az összes eddigi kilenc szankciós kört egybegyúró uniós jogszabály hatálya január 31-én lejár, így ekkor lesz lehetősége Magyarországnak változást elérnie az unió szankciós politikájában” – fogalmazott az elemző, aki hangsúlyozta, hogy a külföldről finanszírozott és külföldi érdekeket teljesítő balliberális oldalra ebben a küzdelemben továbbra sem lehet számítani, ők a háború kirobbanása óta háború- és szankciópárti álláspontot képviselnek.
„A múlt héten Karácsony Gergely Ukrajnába látogatott, ahol kijelentette: ez a háború nem csak Oroszország és Ukrajna háborúja. Ez kísértetiesen hasonlít arra, amit még a választási kampányban Márki-Zay Péter hangoztatott, miszerint Ukrajna a mi háborúnkat vívja. Mindez jól jelzi, hogy a dollárbaloldal a megrendelőik elvárásainak megfelelően abban érdekelt, hogy hazánk a kelleténél jobban bevonódjon a konfliktusba. Ez egyértelműen szembemegy a magyar nemzeti érdekkel és a magyar társadalom elvárásával, amely békepárti, és azt akarja, hogy hazánk ne involválódjon a kelleténél jobban a háborús konfliktusba. A doni katasztrófa után 80 évvel ez érthető reakció a magyar társadalomtól, nem akarják, hogy hazánk ismét egy háborús konfliktus része legyen” – szögezte le Deák Dániel.
A politológus emlékeztetett, hogy Brüsszel mindeközben tovább támadja hazánkat, ezúttal az egyetemistákat büntetné. A magyar kormány ugyanakkor egyértelművé tette, hogy egyetlenegy hallgató sem fog hátrányt elszenvedni, az Erasmus-ösztöndíjak költségeit állja majd a költségvetés. Látható ugyanakkor, hogy Brüsszel feszült, amiért nem tudja pénzügyileg sarokba szorítani Magyarországot, ezért már minden eszközt bevetett annak érdekében, hogy megváltoztassa hazánk álláspontját a szankciók ügyében, hogy eltöröljük a gyermekvédelmi törvényt, illetve hogy feladjuk az illegális bevándorlás elleni küzdelmet. Mert hiába mondanak mást, valójában ez a három fő politikai és ideológiai kérdés, ami miatt Brüsszel visszatartja a hazánknak járó uniós forrásokat. Korábban ezt tagadták, de ma már a balliberális sajtó is elismeri mindezt – jelentette ki az elemző.
„Magyarország ugyanakkor az elmúlt hónapokban komoly pénzügyi tartalékot képzett, az ország devizatartalékai történelmi magasságban vannak, amelynek köszönhetően a forint árfolyama is stabilizálódott. Emellett a szokatlanul enyhe időjárásnak köszönhetően az elmúlt hetekben Magyarország már több pénzt spórolt meg a gázköltségeken, mint amennyi pénzt az Európai Bizottság visszatart. Mindez jelentős mozgásteret ad a magyar kormánynak, ezért is fogalmazhatott úgy Orbán Viktor a pénteki rádióinterjújában, hogy Magyarország nem hagyja magát!” – zárta a hét legfontosabb eseményeinek értékelését Deák Dániel.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
