Lassan reagált a kormány, hogy az Európai Bizottság (EB) kizárta az Erasmus+ programból azokat a magyar egyetemeket, ahol a tulajdonos alapítványok élén politikai kinevezettek dönthetnek közpénzek kifizetéséről, illetve maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Navracsics Tibor szerint ez eddig nem volt gond, és úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság korábban nem kifogásolta, hogy politikusok vannak az egyetemi kuratóriumokban.
Nagyon bízom benne, hogy az Európai Bizottság valójában nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának a költségét
– közölte az RTL megkeresésére Navracsics Tibor uniós források elosztásáért felelős miniszter.
Kormányszinten pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) reagált az Európai Bizottság döntésére. A tárca MTI-nek elküldött közleményében leszögezte: idén is zavartalanul valósulhatnak meg az Erasmus+ programjai.
A jelenleg futó és 2023-ban az egyetemek által pályáztatott csereprogramokat nem érinti a Bizottság tavaly év végi döntése, és álláspontjuk szerint Magyarország minden vállalását teljesítette, így a kormány nem fogadja el az Európai Bizottság döntését, de a március 16-ig folyamatosan egyeztet a felsőoktatást érintő források további zavartalan biztosításáról.
Az ellenzék szerint egyértelmű a kormány felelőssége. Brenner Koloman a Jobbik országgyűlési képviselője jelezte, az Európai Bizottság lépése nagyon komoly hátrány mind az egyetemisták, mind az oktatók szempontjából, illetve a kutatói együttműködést is hátráltatja.
Mindvégig arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a közalapítványi forma csorbítja az Európában „a középkor óta igazi konzervatív értékként kezelt autonómiát”
– áll a jobbikos képviselő közleményében.
Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője szerint nincs rendben, hogy az Európai Bizottság kizárásának a magyar diákok legyenek a vesztesei.
A Demokratikus Koalíció szerint az Európai Bizottság már tavaly ősszel jelezte, hogy nincs rendben az állami egyetemek fideszes alapítványokba „űzése”; az is az egyik feltételük volt, hogy a kormány szüntesse meg a jelenlegi helyzetet.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke úgy fogalmazott, hogy „a fideszes egyetemi modellváltással az állam gyakorlatilag kilépett a felsőoktatás fontos szereplőinek köréből” és levélben fordul Csák János felsőoktatásért felelős miniszterhez, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az Európai Bizottsággal.
Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője pedig az Orbán-kormány hibáztatta, amiért a Fidesz másokkal nem, csupán önmagával egyeztetett, amikor önmaga képére formálta a hazai egyetemi rendszert, és most ezért nem kaphatnak a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek támogatásokat.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
