A kritikusok szerint valójában nincs energiaválság, csak egy elhibázott uniós klímapolitika, és a kívül zöld, belül vörös európai zöld pártok különféle intézkedésekkel felborítják és korlátozzák a piac kínálati oldalát. Ma már a fő narratíva az Ukrajna elleni orosz invázióval magyarázza az energiaválságot, ám ha még emlékszünk a legelső időszakra, akkor még a szárazság, a szélerőművek gyenge teljesítménye és az elhibázott uniós klímapolitika intézkedési verték fel az árakat. Ez utóbbinak még nincs vége, a vita folytatódott az EU-ban az újabb szigorításokról, természetesen az inflációs keltette megélhetési válság miatt kevésbé hangosan beszéltek azokról az intézkedésekről, amelyeket a lakosság is meg fog érezni.
Az EU 2005-ben vezette be a kibocsátási vagy emissziós kvótákat, amelyekkel kereskedni lehetett. A cél az volt, hogy a tagállamokat rábírják széndioxid-lábnyomuk csökkentésére. A rendszert azonban szándékosan úgy építették fel, hogy a legnagyobb kibocsátókat kevésbé sújtotta, mint a többieket. Ők ugyanis féláron kapták a kvótákat.
Az elmúlt hónapokban azonban az emissziós kvóták ára az egykori 30 euróról 80 euró fölé emelkedett, nem kis mértékben az energiaválságot meglovagoló spekulánsok miatt. Így lényegében hiába csökkent egyes vállalatok károsanyag-kibocsátása, többet fizettek az emisszióért. Ez azokra igaz, kiknek kibocsátása lassabban nőtt, mint a kvóták ára.
Ráadásul a kvóták ára beépül az energiaárakba is, így az energiaigényes ágazatok szereplői lényegében kétszer fizetnek rá ugyanarra az intézkedésre. De mivel a legnagyobb vállalatok a kvótáik felét ingyen kapták, a háztartások csak közvetve és csak kisebb mértékben érezték ezt a drágulást a bőrükön. Ennek a közvetettségnek vethet véget Brüsszel.
Az EU ugyanis kiterjesztené a kvóták használatát a közúti és hajóközlekedésre valamint az építőiparra is. Egyelőre a háttérben folyó tárgyalások részletei és a konkrét koncepciók nem ismertek, de adott esetben ez azt is jelentheti, hogy drágul a tankolás vagy akár a fűtés – a meglévő infláción túl, persze…
Kiterjesztenék a kvótarendszert
Brüsszel elképzelése az, hogy a széndioxid-kibocsátás megdrágításával a vállalatok majd tisztább technológiákba fognak invesztálni, amit számszerűleg úgy határoztak meg, hogy 2030-ra az európai károsanyag-kibocsátást az 1990-es szint 45 százalékra vágják vissza.
Ennek eléréséhez eltörölnék a nagy ipari játékosok kvótáinak 50 százalékos kedvezményét és bevezetnének egy ETS2 rendszert, amely kiterjesztené a kvótarendszert az energiahordozókra: a benzinre, gázolajra, földgázra és szénre.
Igen, pontosan arról van szó, hogy a jelenlegi bizonytalan időszakban, amikor az emberek vágtató inflációval és emelkedő kamatterhekkel küzdenek, Brüsszel újabb szigorítással rontana a helyzeten pontosan azon a területen, ahol az orosz-ukrán háború és a szankciós politika így is a tönk szélére sodort.
Drágulásra drágulást halmozni…
A szén, az üzemanyag és a földgáz ára így egy újabb igen hektikus, spekulánsok által jócskán kihasznált tényezőtől függene és drágulna. Elég, ha arra gondolunk, hogy az eddig alkalmazott kvóták ára 2020 elején 20 euróba kerültek, majd az időközben érkező korrekció a széndioxid tonnáját 83 euróra lökte fel.
Ez a Hospodárske Noviny becslése szerint 20 eurócentes drágulást jelentene a benzinkutakon, és mivel a közúti szállítás áraiban is rögtön érződne, egy lépéssel később az összes termék árába beépülne, tovább hajtva fel az árakat.
Nem lenne más a helyzet a földgáz és a szén esetében sem. Az előbbi árát 16 százalékkal fejelné meg, az utóbbiét pedig egyenesen 60 százalékkal. Mi ehhez hozzátesszük, hogy a gáz ára idén várhatóan igen bizonytalan lesz. Bár az elmúlt hetekben sokat esett a tőzsdei ára, de amint elkezdődik a tárolók feltöltése orosz gáz nélkül, vagy amint ismét probléma adódik az LNG szállítmányok betárolásával, esetleg a kínai gazdasági felfutásával megnő az ázsiai kereslet, a gáz ára ismét meredek felívelésbe fog váltani.
Brüsszel az így beszedett tízmilliárdokat elvileg széndioxid-csökkentési programokra fordítaná.
Gazdasági öngyilkosság
Akárhonnan nézzük, Brüsszelben teljesen eltávolodtak a valóságtól. Nem csak az árak drágulása miatt. Az, ami az elmúlt hónapokban történt, padlóra küldte az európai gazdaság egy részét, különösen az energiaigényes ágazatokban. Szlovákiában már kongatja vészharangot a Slovalco és a kassai vasmű is.
Ha Brüsszelnek az a célja, hogy kiűzze a kontinensről a befektetőket, gyártókat és üzemeket (egyszóval, a munkáltatókat), akkor ebbe tökéletesen illeszkedik ez az intézkedés, ami az energia drágulását és az energiaállátás bizonytalanságát újabb intézkedéssel súlyosbítja.
Felvetődik a kérdés, hogyan készülhetnek tervek Brüsszelben egyszerre arról, hogyan tudják ellensúlyozni az amerikai kllímakedvezményeket biztosító csomagot, amely elszipkázhatja az európai működőtőkét a tengerentúlra, és hogyan csökkentsék az öreg kontinens versenyképességét egy átgondolatlan, politikai ideológia miatt erőltetett intézkedéssel (sokan építették ezekre a tervekre politika agendájukat, nem szívesen adnák fel, még akkor sem, ha tízmilliók életszínvonalát tennék vele padlóra…).
Körkép.sk
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
