A karácsonyhoz fűződő népszokásokhoz tartozott a mendikálás, a kántálás, a csillagjárás, a regölés, és a betlehemezés volt a magyarlakta területeken az egész Kárpát-medencében. Ezek közül talán a legelterjedtebb és több térségben újraélesztett népszokás a mai napig a betlehemezés. A betlehemezés hagyományát néhány éve a Csallóközben is újraélesztették Békén.
Ennek mintájára alakult ki a középkorban a kis Jézus megszületésének körülményeit megidéző népi misztériumjáték, amelyet először templomokban, vagy az azok előtti téren mutattak be, majd idővel rövidebb formában a házakat is járták vele a falvakban.
A népszokásnak ez a formája a Csallóközben a múlt század 60-as éveiben szinte teljesen megszűnt, majd Ág Tibor néprajkutató gyűjtéseinek köszönhetően több helyen újraélesztették a népszokást.
Kovács László helytörténész és felesége 2017-ben a Béke-Sárosfai Cimbora daloskörrel együttműködve az egyik 1935-ben egy csallóközi pásztor ember által létrehozott betlehemes játékot tanulta be újra, azóta ezt több helyen is bemutatták.
Kovács László elmondta,
volt olyan esztendő, amikor akár nyolc helyen is bemutatták a betlehemes játékukat.
A csoport részt vett egy Gencsapátiban rendezett nemzetközi betlehemes találkozón is a műsorával, amely annyira elnyerte a tetszésüket, hogy elhatározták, létrehozzák a Csallóköz első betlehemes találkozóját Békén. A helyi templomban megszervezett találkozón ezúttal is bemutatták az újraélesztett betlehemes misztériumjátékukat.
A hagyományteremtő szándékkal létrehozott találkozóra eljött a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes is, akik már közel két évtizedes hagyománnyal rendelkező betlehemes találkozót szerveznek.
A találkozó harmadik résztvevője a Felvidék keleti végeiről érkezett, akik szintén szervezői egy kelet-szlovákiai betlehemes találkozónak, amely ezidáig az egyedüli volt a magyarlakta területeken az országban. A Bódavendégi Hagyományőrzők legnépesebb csapata szintén több éve gondoskodik a betlehemezés népi hagyományának fennmaradását.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
