Centenáriumi ünnepséggel: Fényes Szabolcs szobrának avatásával, kiállítással és gálaesttel ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a Budapesti Operettszínház.
Párkányi Raab Péter, Kossuth-díjas szobrászművész Fényes Szabolcs (1912-1986) zeneszerzőt, egykori színiigazgatót, tulajdonost ábrázoló szobra a teátrum emeleti nézőtéri folyosóján kapott helyet.
Százéves ma a Budapesti Operettszínház: 1922. december 23-án lett a Somossy Orfeumból színház, majd ebből alakult meg a rá következő év február 9-én az operettszínház – hangsúlyozta Kiss B. Attila főigazgató a pénteki ünnepi szoboravatáson, kiemelve: a centenárium jegyében az idei évadban az ünnephez méltó eseményekkel készülnek.
A főigazgató szerint száz év nagy idő egy színház életében. Ebből több mint tíz éven keresztül a könnyűzene egyik legnépszerűbb hazai művelője, Fényes Szabolcs „nagyszerű muzsikus” állt az élen a legnagyobb viharok közepén 1943-tól 1949-ig, majd a forradalom leverése utáni sötét időszakban 1957-től 1960-ig. Fényes Szabolcs előbb tulajdonosként és igazgatóként, később kinevezett igazgatóként vezette a teátrumot nagy sikerrel – tette hozzá.
Fényes Szabolcs mindössze 19 éves volt, amikor bemutatták Maya című operettjét. Pályafutása alatt több mint 45 színpadi művet alkotott: operetteket, daljátékokat, zenés játékokat és musicaleket. Száznál több filmzene fűződik a nevéhez, valamint táncdalok és népszerű slágerek is – hangsúlyozta Kiss B. Attila.
Nemlaha György művészeti és zenei író, Fényes Szabolcs barátja emlékeztett arra, hogy a zeneszerző Nagyváradon született, a trianoni események után azonban el kellett hagynia szülőföldjét. Fényes színes és mozgalmas pályát tudhat maga mögött, ami „kis buta” slágerekkel indult majd eljutott a Mayáig. Ez elhozhatta volna a nemzetközi hírnevet számára, ha nem jön közbe a II. világháború – mondta.
Nemlaha György Fényes Szabolcs elengedhetetlen érdemének nevezte azon újítását, hogy az operettben a szerepeket valódi színészek játsszák. Nála Latabár Kálmán, Kiss Manyi, Bilicsi Tivadar, Szeleczky Zita léptek színpadra – hangsúlyozta.
Mint mondta, Fényes Szabolcs színházi ember volt, igazgató, koreográfus és énekmester, végül a zeneszerző szavait idézve azt mondta: „melódia nélkül nincsen zene”.
Fényes Szabolcs szobrát a nevét viselő alapítvány kezdeményezésére állította a teátrum. Wolf Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Fényes Szabolcs Alapítvány nevében kiemelte, hogy a zeneszerző „bájos ember volt, akiből ömlött a melódia”.
Párkányi Raab Péter szobrászművész nagy megtiszteltetésnek nevezte a felkérést. A Kossuth-díjas művész Honthy Hannáról készült egész alakos alkotása immár hat éve látható a színház emeleti társalgójának télikertjében.
A szoboravatás után megnyílt az Ámor, mámor, melódia – 100 év-100 név 100 képen-százképpen című fotókiállítás, amely egykori legendás előadások pillanataiból mutat be válogatást.
A színház emeleti előterében a magyar operett dicsőségcsarnokában hét neves zeneszerző: Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Huszka Jenő, Jakobi Viktor, Kacsóh Pongrác, Kálmán Imre és Lehár Ferenc, valamint az építtető, Somossy Károly emléktáblája is látható. A Raktárszínházban archív televíziós, és amatőr felvételeket, színháztörténeti ritkaságokat mutatnak be.
A Budapesti Operettszínház a társulat részvételével nagyszabású gálakoncerttel is megemlékezik az évfordulóról. Az estet Homonnay Zsolt rendezi.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
