A parlament csütörtökön elfogadta a jövő évi költségvetés, amelyet többek között az energiaárak befagyasztásával hoztak összefüggésbe. A szavazás előtt Karel Hirman gazdasági miniszter jelezte, hogy költségvetés nélkül a távhőszolgáltatók kompenzálására még jutna pénz, de a gázárak lenyomására már nem. Most van költségvetés, kérdés, mit fogunk látni a gyakorlatban a számlákon.
Hirman azt is mondta a héten, hogy költségvetés nélkül az áram négyszeresére, a gáz háromszorosára, a távhú pedig kétszeresére drágulhatna. A dolog elvileg meg van oldva, a valóságban azonban maradtak még nyitott kérdések – és problémák.
A Hospodárske Noviny gazdasági lap például arra hívta fel a figyelmet, hogy a kassai Magna Teplő távhőszolgáltató 320 százalékkal emelné a távhőszámla variábilis költségrészét. A pozsonyi Energy Heating jövőre 59 százalékos emelést tervez. Márpedig a variábilis költségrész adja a végső ár 70 százalékát. Mit mond erre a gazdasági minisztérium?
Egyelőre fizessenek az emberek
Hirman tárcája eredetileg maximum 20 eurós havi költségnövekedést ígért a távhőnél. Most azt mondja, hogy nagyobb összegű számla esetén az emberek egyelőre fizessék ki azt ki, aztán ha majd teljesülnek az ígért intézkedések, utólag visszakapják a pénzt. Az persze egy másik kérdés, hogy milyen következményei lesznek a háztartások anyagi helyzetére, hogy egyszerre kell igen nagy összegeket kiadniuk – még ha idővel vissza is kapják őket.
A gáz ára tűnik a legbiztosabbnak. Az átlagban számolt, piaci árnál jóval alacsonyabb 15 százalékos gázáremelést a költségvetésben erre a célra elkülönített 1,6 milliárd euróból finanszírozzák majd, az összeget a szolgáltatóknak adják majd oda kompenzációként, mivel ők a piaci árat fizetik az energiahordozóért, ami a lakossági ár többszöröse.
Nyitott még az áramár kérdése is
Az elektromos áram esetén is súlyos kérdőjelek terhelik a döntéshozók és a lakosság hangulatát. Az elektromos áram alacsonyan tartását egy memorandum biztosítaná, ami a kormány és a Villamosművek részvényesei (az olasz ENEL és a cseh EPH) között köttetett. A memorandumból azonban egyelőre nem született konkrét szerződés, pontosabban, az eredeti verziót a múlt pénteken a részvényesek mégsem írták alá.
A háttérben több mindent lehet sejteni. Az elejtett mondatokból azt érezni, hogy az ENEL és az EPH nem teljesen elégedett a nyomott árakból adódó alacsonyabb nyereségével. Az egész helyzetet tovább bonyolítja, hogy a hírek szerint a mohi atomerőmű hármas blokkja technikai problémák miatt legalább két hónappal később kezdi meg a tényleges áramtermelést. És épp a hármas blokk többlettermelésétől függött az olcsó, nyomottá áron kínált lakossági áram – lévén, hogy a két meglévő blokk termelését a Villamosművek már eladta (!), az államosítás és a szerződések nem teljesítése pedig a kormánynak nem volt opció, részben az SaS ellenkezése miatt.
Megjegyezzük, hogy Hirman miniszter szerint a Villamosművek adózás éa kamatfizetés előtti nyeresége október végéhez (tehát az első tíz hónapban) az előrejelzett 400 millió euró helyett -211 millió euró volt, tehát iszonyatos veszteség halmozódott fel. (Valószínűleg ezekről a számokról és a hátteréről jövőre még sokat hallunk majd – a szerk.)
Költségvetés tehát van, szerződés azonban az áramár lenyomásához még nincs. Ez persze nem jelenti azt, hogy borítékolhatóan nagyösszegű számlák érkeznek. Hirman megteheti, hogy nyomott áron számláztatja ki az áramot a háztartásoknak, a veszteséget pedig a most már integrátorként működő Szlovák Gázművek károlja el, míg nem születik meg a megállapodás a kormány és a részvényesek között.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
