Nyitókép: Körkép.sk
Ajnácskő a történelem során mindig az egyik legjelentősebb települése volt Gömör vármegye legdélebben fekvő részének. Köszönheti ezt egyrészt a kanyargós Gortva-patak fölött magasodó várának, másrészt polgárias lakosságának, amely képes volt mindig haladni a korral. Jól megválasztott vezetőivel az élen mindig talpon tudott maradni, és ami ennél is fontosabb, soha nem félt az előrehaladástól, ahogy a fejlesztéstől sem.
Központi község voltak a szocializmusban is, ami kicsit magasabb státuszt biztosított nekik a vidék többi községéhez képest. Talán ez adta a kezdeti lendületet ahhoz, hogy a rendszerváltás után is boldoguljanak.
Vegyük sorra, miről is szólt a rendszerváltás utáni időszak.
Többek között arról szól, hogy Hunyák József polgármesterrel, mint jó vezetővel az élen, tovább írták a híres ajnácskői futball történetét és nem adták alább a Csemadok kulturális tevékenységének színvonalát sem. Megalapozták a turizmus fejlesztését, bátor vállalkozók támogatásával kiépítették, széppé tették a község központját. Építettek egy modern egészségügyi központot és egy szociális otthont idősek számára. De ezen időszak legnagyobb fegyverténye a templom felépítése volt, amely mára méltó társa lett a patinás várnak, de a modernül ható, mutatós központnak is.
Az utolsó négy évben a község vezetése megfiatalodott, a vezetést Poprocký Iván polgármester vette át. Mit jelentett ez Ajnácskő és a vidék számára, mi jellemzi ezt az időszakot? Nézzük meg, hogy vélekedik erről a polgármester.
Poprocký Iván a turizmussal kezdi, majd beszél a falusi élet minden területéről. Úgy véli, hogy az idegenforgalom és a turizmus a lehetőségekhez mérten kezd beérni a községben.
„Tudnak rólunk, járnak hozzánk a turisták csoportosan és egyénileg is. Szívesen látjuk őket, hálistennek van mit mutatnunk. Most könyv is készül rólunk, Magyarországon írják, turizmusunkról, történelmünkről, magyarságunkról szól. Úgy hiszem, érdekes lesz”
– hangsúlyozza a polgármester.
Szerinte a turisták idecsalogatása sok elemmel bővült az utóbbi évek alatt. Ide tartozik a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet rimaszombati igazgatósága által a templom alagsorában rendezett kiállítás, amely bemutatja a tájvédelmi körzet tevékenységét, terjedelmét, növényi és állatvilágát. Szeretnék, ha a kiállítás állandó kiállítás lenne, hiszen Ajnácskő a központban van, a tájvédelmi körzet szívében.
Nagy lelkesedéssel beszél a futballról. Elhatározták, hogy mindenáron megóvják a futballt, még ezekben a nehéz időkben is. Úgy látja, ebben partner az új képviselő-testület. Most kaptak 16 ezer eurót a stadion épületének nyilászáró elemeinek a kicserélésére, de további terveket is szövögetnek.
Lendülettel ecseteli a helyi Csemadok kulturális tevékenységét is, amely az évek során semmit nem veszített a színvonalából. Fiatal, jó csapat vezeti, akiknek a lelkesedése nem lankad. Kiemeli, hogy a község minden rendezvényükön segíti őket.
Szerinte a négy év legnagyobb fegyvertényének az bizonyult, hogy a község helyet tudott adni a Körzeti Munkaügyi Hivatalnak. Mivel a hivatalnak mára már nagy jelentősége van a régióban, így a neki helyet biztosító községnek is növekszik a súlya, a helyzete. A Gömöralmágyból Ajnácskőre költözött hivatalról a polgármester így beszél:
„Sok kritikát kaptam, merthogy a hivatal végül a feleségem ingatlanjába került. Két éve a Járási Munkaügyi Hivatal igazgatója megkérdezte tőlem, hogy nem tudok-e helyet a körzeti hivatalnak itt valahol a körzetben, merthogy Almágyban a tulajdonosokkal nem tudnak megegyezni az épület bérletében. Megmondom őszintén, először az egyházasbásti, volt „csendőr-laktanyára” gondoltam, amely szabadon áll és még jó állapotban is van. Ismerem az épületet, több évig szolgáltam benne. De a básti polgármester kollégám az ötletet elutasította, merthogy ő ott lakásokat akar csináltatni. Így került sor arra, hogy Ajnácskőn kerestünk helyet a hivatalnak. Három lehetőség is akadt, a minisztérium és a járási hivatal választotta ki a legmegfelelőbbet. Én örülök, hogy tudtunk segíteni, hogy megmaradt a körzetben a hivatal. Úgy hiszem, ezzel Ajnácskő község helyzete is felértékelődött a régióban”
– hangsúlyozta a polgármester.
Szomorúbb hangnemben beszél a helyi kanalizáció problémaköréről. Szerinte jól álltak a kanalizáció kiépítésével, sajnos az áremelkedések végett át kellett értékelni a projektet, így húzódik a dolog. A költségvetésben kimutatott jogosulatlan tételek (380 ezer euró) megoldása a Covid végett csúszott, most harcolnak a pénzért, de az eredeti határidő kitolásáért is.
Azt viszont örömmel mondja, hogy a Durenda falurészben levő utcát sikerült leaszfaltozni, amire 180 ezer eurót kaptak. A lakosság régóta vár erre, az utca már nagyon rossz állapotban volt.
Az utolsó 4 év fejlesztéseinek egyik jelentős eleme a Közösségi Központ felépítése. Erről a polgármester így vélekedik:
„A központot 252 ezer eurós támogatásból építettük fel, a berendezésre pedig 41 ezer eurót kaptunk. Folyamatban van a működtetés engedélyezése a megyén, ha az engedélyt megkapjuk, pályázunk a működtetési költségekre is. 2-3 alkalmazottal számolunk, itt intéződnek majd a polgáraink ügyes-bajos dolgai”
– fejezi be a polgármester a hosszú mondókáját a község fejlesztéséről.
Hogy ez a fejlesztés sok-e, vagy kevés, ítélje meg a kedves olvasó. Mi úgy gondoljuk, hogy – ha nem is sikerült minden az elképzelésük szerint – ezek az emberek igyekeztek a legtöbbet kihozni egy Covid sújtotta időszakban a fejlesztés terén található lehetőségekből. Történelmükhöz híven méltán szolgálnak jó példával egy olyan régióban, amelynek szociális és gazdasági helyzete a legrosszabbak közé tartozik az országban.
Sok sikert, Ajnácskő!
Mede Géza
Képek: a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
