Avramopulosz még EU-biztosként a migrációpárti politikája és a brüsszeli kötelező betelepítési kvóták erőltetése miatt került komoly konfliktusba a magyar kormánnyal.
Dimitrisz Avramopulosz – origo/AFP/Thierry Charlier
A brüsszeli korrupciós botrány kapcsán letartóztatott Pier Antonio Panzeri volt olasz baloldali EP-képviselő által alapított Fight Impunity nevű „civil” szervezet 60 ezer eurót fizetett ki Dimitrisz Avramopulosz egykori migrációsért felelős görög néppárti (EPP) európai uniós biztosnak. Avramopulosz nagy valószínűséggel jelenlegi uniós biztosoknál végzett lobbitevékenységéért kapta a pénzt, csakhogy a Fight Impunity nem szerepel az Európai Parlament átláthatósági nyilvántartásában, így a szervezet nevében a volt biztos nem lobbizhatott volna. Ráadásképpen az EU belső szabályzata szerint volt uniós biztos a mandátuma lejárta után két évig nem fejthet ki lobbitevékenységet olyan szakterületeken, amelyekért korábban ő felelt. Avramopulosz még EU-biztosként a migrációpárti politikája és a brüsszeli kötelező betelepítési kvóták erőltetése miatt került komoly konfliktusba a magyar kormánnyal.
Dimitrisz Avramopulosz volt migrációért felelős néppárti (EPP) görög uniós biztos is érintett lehet a brüsszeli korrupciós botrányban – derül ki a EUObserver keddi cikkéből.
Az európai uniós ügyekben úgymond bennfentesnek számító EUObserver arról értesült, hogy Avramopulosz az Európai Bizottság kilenc jelenlegi tagjával egyeztetett, miközben kapott pénzt a korrupciós botrányban főszerepet játszó Fight Impunity nevű, brüsszeli székhelyű „civil” (NGO) szervezettől.
Ahogy arról az Origo a Politicóra hivatkozva beszámolt, A Fight Impunity állhat az Európai Unió korrupciós lezüllesztése mögött.
Az NGO-hoz köthető személyek közül már sokakat vizsgálati fogságba helyeztek.
Például egyik parlamenti alkalmazottjukat, Francesco Giorgit, ő a főgyanúsított, Eva Kaili élettársa és egyben asszisztense.
Aki beismerő vallomást tett.
A sor azonban nem áll meg itt: a Fight Impunityval közös irodaépületet bérlő „No Peace Without Justice” nevű NGO főtitkárát, az olasz Niccolò Figà-Talamancát elektronikus nyomkövetővel engedték szabadjára a hatóságok.
Érdekességként megjegyzendő, hogy a No Peace Without Justice egyik partnerszervezete pedig Soros György amerikai milliárdos alapítványa, az Open Society Institute (OSI).
A EUObserver úgy tudja, hogy Avramopulosz Frans Timmermans holland baloldali bizottsági ügyvezető alelnökkel, Margrethe Vestager dán liberális ügyvezető alelnökkel, valamint Maroš Šefčovič szlovák baloldali, Věra Jourová cseh liberális, Margaritis Schinas görög néppárti alelnökökkel, továbbá Stella Kyriakides ciprusi néppárti, Mariya Gabriel bolgár néppárti, Ylva Johansson svéd szocialista és Johannes Hahn osztrák néppárti biztosokkal találkozott kevesebb mit két évvel azt követően, hogy lejárt a biztosi tisztsége.
Az Európai Bizottság belső szabályzata szerint ugyanis korábbi EU-biztos azt követően két évig, hogy lejárt a mandátuma, nem lobbizhat civil szervezetek nevében a brüsszeli testület munkatársainál olyan ügyekben, amelyek korábban az ő szakterületéhez tartoztak.
Avramopulosz azonban a fent említett uniós biztosokkal 2021. november 20-án megosztott a Twitter-oldalán egy montázst, így buktatva le saját magát.
További probléma, hogy a Fight Immunity nem vehet részt a parlamenti munkában.
Magyarán: amelyik szervezet nem szerepel az átláthatósági nyilvántartásban, az nem végezhet lobbitevékenységet.
Ami a leginkább problémás az ügyben az az, hogy a La Stampa olasz napilap értesülései alapján a szervezet 60 ezer eurót fizetett ki a görög lobbystának.
Nem világos, hogy Avramopulosz mégis mire kapta ezt a pénzt, annyi biztos egyelőre, hogy a Fight Impunity honlapján a politikus szerepel a „tiszteletbeli testület” tagjai között.
Tiszteletbeli tagságért azonban nem szokott pénz járni.
Így az valószínűsíthető, hogy a lobbizásért cserébe kapta a 60 ezer eurót.
A EUObserver a téma kapcsán december 20-án kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz. A Bizottság azzal védekezett, hogy Avramopulosz találkozói Věra Jourovával és Johannes Hahnnal magánjellegűek voltak.
Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős uniós biztosként erőltette a betelpítési kvóták alkalmazását, így szembekerült a magyar kormánnyal.
2017 legvégén, a Politicóban megjelent írásában arról értekezett, hogy a 2015-ben kezdődő migrációs hullámmal Európába érkező bevándorlók itt maradnak, a migráció az új valóság, amelyet nem lehet megállítani, ezért inkább menedzselni kell azt.
Nagy visszhangot kiváltó írásában a magyar határkerítést is támadta.
Szó szerint ezt írva: „Naiv dolog azt gondolni, hogy a társadalmaink homogének és bevándorló-mentesek maradhatnak, ha kerítéseket építünk. A nap végén mindannyiunknak el kell fogadni, hogy a migráció, a mobilitás és a sokszínűség az új norma, és a politikánkat is ehhez kell igazítanunk.”
Erről az Origo itt írt részletesen.
A brüsszeli politikusok és a baloldal sajtó (a magyarországi dollármédiával együtt) következetesen a hazug és Brüsszelt mentegető „Qatargate” kifejezést használja a botrányra, noha nyilvánvaló, hogy ez minimum az Európai Parlament, rosszabb esetben azonban a teljes uniós vezetőség korrupciós ügye, így – ha már a közhelyes gate-hez ragaszkodik valaki – helyesebb lenne az „EUgate” kifejezés használata. Vagy Brüsszelgate.
Márkós Imre Örs
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
