A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben.
A Hogyan reptessünk lovat? Az alkotás, a feltalálás és a felfedezés titkos története című könyvében Kevin Ashton írta le először 2015-ben a mára már közismertté várt az „Internet of Things”, azaz a „dolgok internete” fogalmat egy olyan rendszer leírására, ahol az internet mindenütt jelenlévő érzékelőkön keresztül kapcsolódik a fizikai világhoz. A „lovak reptetése” a Wright fivérek repülőgépére utal, aminek legalább nyolc lóerősnek kellett lennie ahhoz, hogy felszállhasson.
Ashton a jövőbe tekintve, az internetre csatlakozó gépek és szenzorok világának terjedésével, a feltöltött adatmennyiség robbanásszerű növekedését látta.
A dolgok internete olyan eszközöknek és kommunikációinak az összesége, amelyek régen nem voltak bekapcsolva a világhálóba, de ma már okos eszközök felhőszolgáltatásokkal, az internetes hálózaton keresztül összekapcsolhatók, így felügyelhetők, irányíthatók távolról is. A dolgok internetének egyre nagyobb szerepe lesz az iparban és szolgáltatásokban, de már a háztartási eszközeink is kapcsolhatók egy mobilapplikációhoz, ideértve a fűtésünket, a garázsajtót, biztonsági felszerekéseket, de még a hűtőgépet, kávéfőzőgépet, az elektromos sütőt, a biztonsági kamerát, világítást és légkondicionálót is. Ezek az eszközök be-, le- és összekapcsolhatók különféle applikációk segítségével.
Az enernet, az internetet és az energiát ötvöző kifejezés új XXI. századi technológia, amelyet sokan a villamos energia intelligens hálózatok és a dolgok internetének elkerülhetetlen konvergenciájaként tartanak számon. Ezzel a technológiai eszközzel átalakulhatnak a hagyományos villamosenergia-fogyasztók aktív, azaz termelő-fogyasztó-szabályozó funkciókat is ellátó szereplőkké az intelligens hálózatok, az okos mérés és a dolgok internete összekapcsolásával, és így nemcsak a fogyasztás lehet kisebb, takarékosabb, de az időjárásfüggő megújuló energiatermelés rendszerintegrációjában is egyre nagyobb szerepe lehet ennek az új technológiának.
Moon Jae-in (Mun Dzsin), Dél-Korea akkori elnöke 2021 nyarán az „akkumulátorfejlesztési stratégia” bemutatása során azt a célt tűzte ki, hogy az ország 2030-ra világelső legyen az akkumulátorok gyártásában. Így fogalmazott: „Ha úgy gondolunk a félvezetőkre, mint az információkat feldolgozó agyra, akkor az akkumulátorokat az eszközöket meghajtó szívhez lehet hasonlítani. Eljön a »dolgok akkumulátorának« kora – amikor az egész világ vezeték nélkül csatlakozik a dolgok internetéhez, és mindent akkumulátorok látnak el. A szénsemlegesség elérésének kulcsa szintén az akkumulátorokban rejlik.” Az elnök akkor azt is bejelentette, hogy hatalmas fejlődés várható az újgenerációs akkumulátorok kutatásfejlesztése területén: 2025-re forgalomba kerülnek a lítium-kén, 2027-re a teljesen szilárdtestű és 2028-ra a lítium-fém akkumulátorok.
Végigtekintve az energia történelmén az energiaellátás sokáig decentralizált volt, hiszen egy ház vagy lakás fűtésére használt szén és fa egy kályhán keresztül adott meleget, és a különféle üzemek sem voltak egy központi energiatermelővel, hőerőművel energetikai kapcsolatban. Ugyanakkor a XX. századot egészen napjainkig a centralizált energiarendszerek uralták mind a koncentrálódott energiahordozók bányászatát, mind a villamosenergia-termelést ideértve, amelyeknek az előállított energiáját nagy átviteli hálózatokon keresztül szállítják a fogyasztókhoz.
Az egymástól és a nagy hálózatoktól is független termelői-fogyasztói csoportok, valódi energiaközösségek kialakulása jellemzi majd ezt az új világot.
A dolgok akkumulátorának kora egy energetikailag és környezeti terhelés szempontjából is jóval kiegyensúlyozottabb világ lehet, ami kreatív, igazságos társadalmi-gazdasági megoldások felé nyithat tág kaput a lokalitás értékeinek felerősítésével. Nézetem szerint mindez tisztább környezetű és igazságosabb világ felé vezethet. A teremtés nem zárult le, az ember ebben Isten segítőtársa lehet, és tudjuk advent 4. vasárnapjának evangéliumi idézetéből is, „Istennél semmi sem lehetetlen.”
Szerző: Nemes Csaba
Fotó: Pixabay
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
