Az uniós szankciós retorika és valóság megint több területen is eléggé különböző. A legutóbbi adatok szerint az Európába tartó orosz szénexport ismét csúcsra jár, pedig az arra vonatkozó korlátozások még az ötödik szankciós csomag részei voltak. Közben Indiából orosz kőolajat és olajszármazékokat vásárolnak az uniós országok. Hónapokkal ezelőtt figyelmeztettek az objektivitásra törekvő elemzők, hogy a szankciókat meg fogják kerülni még azok is, akik látszólag szorgalmazzák őket. És persze ez csak a jéghegy csúcsa, ott van az orosz gyémántok belga importja, vagy az urán amerikai importja.
Az ötödik szankciós csomagot még áprilisban fogadta az EU, az első volt, amely már energetikai korlátozásokat tartalmazott azzal, hogy célba vette az orosz szén európai importját. A tényleges korlátozás augusztus 10-én lépett érvénybe.
Ennek ellenére az elmúlt időszak adatai azt mutatják, hogy a nagy görög tengeri szállítmányozási vállalatok részesedése az orosz áruk szállításában a korábbi 35 százalékról 55 százalékra emelkedett. A dolog pikantériája, hogy erre azért volt lehetőségük, mert az EU a görög oligarchák nyomására enyhítette a tiltásokat, és szeptemberben módosították a szabályokat úgy, hogy a hajózási, biztosítási és egyéb finanszírozási szolgáltatások kikerültek a szankciók hatálya alól a szén és más termékek EU-n kívüli szállítása esetében. Mindezt azzal a politikai indoklással tették, hogy “enyhíteni akarják a globális energia- és élelmiszerválság hatásait”.
India előlép
Az eredmény elég egyértelmű: a tél beköszöntével Oroszország tengeri szénexportja csúcsokat döntöget, igaz, a legnagyobb szállítmányok Ázsiába mennek. Az októberi orosz szénexport 16,6 millió tonnára nőtt, ami 2017 óta a legmagasabb érték. Ennek a mennyiségnek a jelentős részét európai hajózási vállalatok juttatják el harmadik országokba.
Hasonlóan feltűnő ellentmondások terhelik az olajembargót. Az indiai finomítók ugyanis már jó ideje nagy tételben vásárolják fel az orosz kőolajat – Moszkva szorult helyzetét kihasználva kedvezményes áron – és abból gázolajat állítanak elő. Márpedig Európa kiéheztette magát gázolajból, már most súlyos hiánnyal küszködik az öreg kontinens, az itteni finomítók kapacitása pedig elégtelen a kereslet kielégítéséhez.
Az európai energiaválság így igen jövedelmező üzletággá kezd kinőni, immáron nem csak a nyugati energiavállalatok, de a távolkeleti gazdaságok számára is. Az európai kereslet visszaeséséből adódó orosz többletkínálatot részben vagy egészben az kínai és indiai piac szívta fel.
India legnagyobb olajellátója várhatóan hamarosan Oroszország lesz. A világ második legnépesebb országa pedig a felvárásolt orosz kőolajat nyers vagy feldolgozott formában igen jó áron értékesíti, többek között Európa felé is. Különösen igaz ez a dízelre.
Durva lesz a február 5. utáni időszak
A szakértők már most kongatják a vészharangot, hogy igazán súlyos helyzetre február 5. után kell számítani, akkor lép hatályba az orosz olajszármazékok importja is. Ez pedig katasztrófa közeli állapotot jelenthet: Európa napi 1,5 millió hordónyi dízelimportjának kétharmada Oroszországból jött eddig. Itt érdemes kiahnagsúlyozni, hogy az energiaválság árnyékában a dízel nem csak autóüzemanyag, hanem áramforrás és fűtőanyag is.
A készülő piaci rést India tölti be úgy, hogy az orosz olajat feldolgozva továbbadja nagy haszonnal. Két vállalat áll az élen az ügyletben, a Reliance Industries és a Nayara Energy – ez utóbbinak a tulajdonosa az orosz Rosznyeft.
India naponta 465 ezer hordónyi dízel exportál, ebből 401 ezer a Relience, 83 ezer hordó a Nayara gyártmánya. Az általuk exportált dízel pedig kifejezetten hideg éghajlatú használatra szólgát, tehát alig letagadhatóan az európai piacra szabták rá a terméküket – és erre a VG.hu összefoglalója szerint rajtuk kívül csak a dél-koreai finomítók képesek.
De nem csak a dízel iránti kereslet ugrott meg, hanem a szállítókapacitásoké is, különösen keresetté váltak a piacon az ócska, kiszolgált tankerek. Az elmúlt hónapokban a görög és norvég hajótulajdonosok tömegével adtak túl régi, leszerelt tankereiken, elsősorban közel-keleti és ázsiai vevők javára. Ez pedig egyértelműen jelzi, hogy rengetegen akarnak keresni a nyugati szankciók kicselezésén.
Az európai oldalon jelenleg a legnagyobb vásárló a benzin és dízel tekintetében Hollandia, aki még Kínát is megelőzi. Ez persze nem azt jelenti, hogy Hollandia fogyasztja majd el az összes felhalmozott mennyiséget, egyelőre betárolás zajlik, vagyis nem kizárt, hogy később más európai országoknak adják – nyilván tekintélyes haszonnal – a dízelt és benzint.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
