2022. 12. 10.
Az Egyesült Államok csendben zöld utat adott Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú csapásokat mérjen orosz területen belüli célpontokra – jelentette pénteken a The Times saját forrásokra hivatkozva.
A Pentagon a jelek szerint megváltoztatta álláspontját az ügyben, mivel már kevésbé aggódik amiatt, hogy az ilyen támadás eszkalálhatja a konfliktust.
A lapnak nyilatkozó amerikai védelmi forrás szerint a Pentagon most már “nem mondja azt Kijevnek, hogy ‘ne mérjen csapást az oroszokra [Oroszországban vagy a Krímben].
“Nem mondhatjuk meg nekik, hogy mit tegyenek. Rajtuk múlik, hogyan használják a fegyvereinket” – mondta, hozzátéve, hogy Washington csak azt követeli, hogy Kijev tartsa be a nemzetközi jogot és a genfi egyezményeket, amikor az Egyesült Államok által szállított fegyvereket használja.
A Pentagon azonban felülvizsgálta az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos fenyegetések értékelését, különösen arra vonatkozóan, hogy a Kijevnek nyújtott fegyverek kiválthatnak-e közvetlen összecsapást a NATO és Oroszország között – áll a jelentésben.
“Még mindig ugyanazokat az eszkalációs számításokat alkalmazzuk, de az eszkalációtól való félelem a kezdetek óta megváltozott” – mondta egy amerikai tisztviselő a kiadványnak, azzal érvelve, hogy a számítás megváltozott “az oroszok által az ukránok ellen alkalmazott brutalitás” miatt.
Ennek fényében a Pentagon tisztviselői most állítólag “komolyan” fontolóra veszik Ukrajna kérését olyan nagy hatótávolságú fegyverekre, amelyeket mélyen Oroszország belsejében végrehajtott csapásokra lehetne használni.
“SEMMI SEM KERÜLT LE AZ ASZTALRÓL” – MONDTA A THE TIMESNAK EGY MAGAS RANGÚ AMERIKAI VÉDELMI TISZTVISELŐ.
A hónap elején Ukrajna támadást indított két orosz légi támaszpont ellen Rjazan és Szaratov régiókban, mindkettő több száz kilométerre a Kijev által ellenőrzött területtől, az orosz védelmi minisztérium szerint több “szovjet gyártmányú” drónt használva. A rajtaütés során három katonatiszt halálos sebesülést szenvedett, további négyet pedig kórházba szállítottak.
Kedden, a támadást követően Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt állította, hogy Washington “nem bátorította és nem tette lehetővé, hogy az ukránok Oroszországon belül csapást mérjenek”.
A jelentés apropóját az adta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön azt állította, hogy bár Washington és Kijev egyetért abban, hogy az ukrán erők nem fognak az Egyesült Államok által szállított fegyverekkel támadni a legtöbb orosz területre, de ez nem vonatkozik a Krímre.
Kuleba: használhatjuk az amerikai fegyvereket a Krím ellen is
Az Egyesült Államok nem tiltotta meg Ukrajnának, hogy amerikai gyártmányú fegyverekkel csapásokat mérjen a Krím félszigetre – állította csütörtökön Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A The Wall Street Journalnak nyilatkozva Kuleba nemzetközileg elismert ukrán területnek nevezte a félszigetet, amely 2014-ben elsöprő többséggel szavazott arra, hogy újra Oroszország része legyen. Bár Kijev ígéretet tett Washingtonnak, hogy tartózkodik attól, hogy amerikaiak által szállított fegyverekkel orosz földre csapást mérjen, ez a megállapodás nem vonatkozik a Krímre – mondta a miniszter.
“A KRÍM NEM KÜLÖNBÖZIK UKRAJNA TÖBBI RÉSZÉTŐL” – MONDTA, HOZZÁTÉVE, HOGY KIJEV “MINDEN TERÜLETÉT”, ÍGY A FÉLSZIGETET IS VISSZA FOGJA VENNI, AKÁR KATONAI, AKÁR DIPLOMÁCIAI ESZKÖZÖKKEL.
“Túl korai lenne előrejelzéseket tenni a kettő közötti egyensúlyról” – tette hozzá Kuleba.
Azzal is vádolta Oroszországot, hogy nem érdekelt a béketárgyalásokban, és azzal érvelt, hogy Moszkva ehelyett “új csatákra készül”. Orosz tisztviselők számos alkalommal kijelentették, hogy nyitottak az Ukrajnával való diplomáciai kapcsolatfelvételre “minden előfeltétel nélkül”.
A múlt héten Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is “égbekiáltó hazugságként” utasította vissza azokat a vádakat, amelyek szerint Moszkva béketárgyalásokra törekszik Ukrajnával, de az valójában egy katonai megerősítést célzó trükk.
Miután február végén megkezdődött Oroszország katonai offenzívája Ukrajnában, az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei hatalmas mennyiségű fegyverrel látták el Kijevet. Washington azonban vonakodott attól, hogy Ukrajnát nagy hatótávolságú fegyverekkel, különösen 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS rakétákkal támogassa, mivel attól tart, hogy egy ilyen lépés eszkalálhatja a konfliktust.
Az esetleges bonyodalmak megelőzése érdekében Washington titokban módosította az Ukrajnának küldött nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerét (HIMARS), hogy megakadályozza Kijevet abban, hogy mélyen orosz területre irányuló csapásokat hajtson végre – jelentette a hét elején a Wall Street Journal.
Szeptember közepén Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy amennyiben Kijevnek nagy hatótávolságú fegyvereket biztosít, az átlépi a “vörös vonalat”, és Amerikát “a konfliktus közvetlen részesévé teszi”.
Szeptemberben Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy
Az USA újabb 275 millió dollár katonai segítséget küld Ukrajnának
Az Egyesült Államok újabb 275 millió dollár értékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának – közölte az amerikai külügyminisztérium helyi idő szerint pénteken.
A bejelentés szerint Anthony Blinken külügyminiszter az elnöktől kapott felhatalmazás alapján 275 millió dollárnyi (mintegy ezermilliárd forint) katonai eszközt tesz elérhetővé az amerikai készletekből Ukrajna számára.
A szállítmányban légvédelmi eszközök, lőszerek és egyéb, a hadszíntéren felhasználható hadi eszközök szerepelnek, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát.
Ahogy a sajtódokumentum fogalmaz, az elmúlt hetekben Oroszország fokozta támadásait az Ukrajna számára kritikusan fontos infrastruktúra ellen, ami széleskörű szenvedést okoz az ukrán embereknek.
2021 augusztusa óta az Egyesült Államok 27 alkalommal döntött segítségnyújtásról az amerikai katonai készletekből Ukrajna számára – derül ki a külügyminisztérium közleményéből, ami azt is hangsúlyozza, hogy ezzel 20 milliárd dollárra emelkedett az ukrajnai katonai támogatás a Biden-kormány hivatalba lépése óta.
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »