Egy új bevándorlási törvénytervezetet mutatott be kedden a francia kormány a nemzetgyűlésnek azzal a céllal, hogy az Emmanuel Macron államfő által meghirdetett „határozottság és humánum” jegyében konszenzust találjon az ellenzéki pártokkal a kérdésben.
A javaslatot szavazás nélküli vitára bocsátotta a kormány, a végleges változatról a jövő év elején szavaznak a képviselők.
Ez a 29. bevándorlási törvénytervezet Franciaországban az elmúlt négy évtizedben.
A kormány – amelyet a jobboldal engedékenységgel vádol, miközben a baloldal a jobboldalról érkezett Gérard Darmanin belügyminisztert túlságosan keményvonalasnak tartja -, a politikai egyensúlyt kívánja megtalálni az új törvénnyel.
A javaslat két lényeges intézkedést tartalmaz: hatékonyabb fellépést a kitoloncolások végrehajtására a kiutasított külföldi állampolgárok esetében, illetve hatékonyabb társadalmi integrációt a menekültek és mindazok számára, akik Franciaországban maradhatnak. Ez utóbbi részeként a kormány a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban jelenleg feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálná, azaz munkavállalási és tartózkodási engedélyt adna számukra.
„Jobban kell integrálnunk és hatékonyabban kitoloncolnunk” – hangsúlyozta kedden a francia belügyminiszter a France Info hírrádióban. „Szükségünk van azokra, akik dolgoznak, de azokra nem, akik csak zsákmányolnak”.
„Az értékeinknek megfelelő határozott és humánus politikára van szükség. Ez a legjobb válasz minden szélsőségre, amely a félelmekből táplálkozik” – vélte Emmanuel Macron a Le Parisien című francia napilapban hétvégén megjelent interjúban.
A menedékkérők jogainak csorbításától tartva mintegy 15 jogvédő szervezet a vita idejére tiltakozást szervezett a nemzetgyűlés elé a kormány szerintük „ellenséges” migrációs politikája ellen.
„Meg kell mondani, kit akarunk befogadni és kit nem” – szögezte le vitaindító beszédében Élisabeth Borne miniszterelnök, ugyanakkor hozzátette: „a zéró bevándorlás sem nem kívánatos, sem nem lehetséges”.
A jobboldali ellenzék szerint a nem eléggé szigorú javaslat a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban tervezett újfajta tartózkodási engedéllyel tömegesen legalizálná a jelenleg az országban illegálisan tartózkodó bevándorlókat. A kormány jelezte, hogy kész a megoldás feltételeiről vitát nyitni.
A kormányfő a vita elején visszautasította, hogy az illegális bevándorlók „tömeges legalizálására” készül a kormány, de azt elismerte, hogy „egyeseket legalizálna”.
„Fel kell gyorsítani a hivatalos eljárásokat, gyorsabban eltávolítani azokat, akiknek el kell hagyniuk az országot” – hívta fel a figyelmet a francia kormányfő. Arra is ígéretet tett, hogy a kormány „kérlelhetetlen lesz a bűnöző külföldiekkel szemben, még azokkal is, akik legálisan vannak az országban”.
„Ki kell utasítani azokat a külföldieket, akik súlyos bűncselekményeket hajtanak vére, bármilyen jogi státuszuk is van” – hangsúlyozta Borne.
A kormányfő megerősítette, hogy „hatékonyabban kell integrálni azokat, akik maradnak”.
„A legalizálás kérdése felvethető azon illegális helyzetben lévők esetében, akik több éve hazánkban tartózkodnak, és hosszú ideje dolgoznak” – mutatott rá.
„Hány év itt tartózkodás szükséges? Kvótát vezessünk be? Jelenleg ezeket még nem határozza meg a szöveg” – magyarázta reggeli rádióinterjújában a belügyminiszter. Utalt arra is, hogy a kormány nyitott a parlamenti vitára.
A sajtó ugyanakkor elsősorban azért bírálta a javaslatot, mert annak megfogalmazása ellentmondásos és nem egyértelmű.
A francia statisztikai hivatal, az INSEE adatai szerint 2021-ben 7 millió bevándorló élt Franciaországban, amely a teljes lakosság 10,3 százalékának felel meg. Közülük 2,5 millióan, 36 százalékuk az országba érkezése óta kérte és megkapta a francia állampolgárságot.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
