Keden végül elmaradtak a nagy döntések, pontosabban egy határozat született meg abból a háromból, amire korábban számítani lehetett. Nem volt szavazás a magyar uniós források befagyasztásáról, és a magyar kormány a globális minimumadó kérdésében sem volt hajlandó engedni, ezért végül csak egyetlen kérdés került tárgyalásra: az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós, hitelként felajánlott mentőcsomag, amit azonban Brüsszel közös adósságvállalással akar előteremteni. Magyarország álláspontja korábban is és most is elutasító volt, ennek megfelelően is szavazott, így lényegében vétózott.
Ukrajnának a háború miatt padlón van a gazdasága, és lényegében képtelen fizetni saját kiadásit, sem a hadsereget, sem a nyugdíjat. Bár az ukrán GDP idén 30-40 százalékos mínusszal fogja zárni az évet, a Volodimir Zelenszkij által nemrég aláírt költségvetés az idienél is nagyobb kiadásokkal számol, elsősorban a hadsereg és a hírszerzés tekintetében. Hogy miből? Nyugati támogatásból.
Ukrajna a jövő évre vonatkozóan nem egész 5 milliárd eurót “kér” a Nyugattól költségei fedezésére. Ennek közel egyharmadát az EU biztosítaná (havi 1,5 milliárd, éves szinten 18 milliárd). A másik egyharmadot az USA adná, a harmadikat pedig nemzetközi hitelezők.
Az Európai Unió bürokratái természetesen ezt az alkalmat is arra használják fel, hogy közös hitelfelvételre kényszerítsék a tagállamokat, amellyel súlyosan sérülne a tagállami hatáskörök intézményrendszere. És persze, illene felvetni a kérdést, hogy kik is profitálnának hitelező oldalon az EU eladósításából. Ugyanakkor Ukrajna fizetésképtelen ország, évekig, de inkább évtizedekig képtelen lesz visszafizetni a kölcsönt.
Magyarország Ukrajna támogatását nem utasítja el, nem támogatja ellenben a közös hitelfelvétel szándékát, amit Brüsszel erőltet. Budapest számtalanszor elmondta, hogy hajlandó kifizetni Ukrajnának az összeg ráeső részét, de kizárólag kétoldalú támogatási szerződés keretében.
A magyar kormányt kritizálók szerint Budapest érvelése azért logikátlan, mert a közös hitelfelvétel esetén kisebb kamatköltségekkel kellene számolnia, nem veszik azonban figyelembe a közös adósság szuverenitásra gyakorolt hatását (a mainstream sajtó ezt Hamilton-pillanatként írja le, mikor anno az amerikai államokat a közös adósság egy állammá kovácsolta össze).
A magyar vétó után a többi 26 tagállam elvileg megy tovább majd a közös úton, de az Újjáépítési Alap történetéből már tudjuk, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, aki vonakodni fog közös adósségterhet vállalni.
Állítólag az ukrán csomag miatti döntésből kifolyólag az Ecofin (az uniós pénzügyminiszterek tanácsa) testületében már reggel világossá vált, hogy Magyarország az uniós versenyképességet hátrányosan érintő globális minimumadót sem hajlandó támogatni. Ezért az uniós soros elnökséget ellátó Csehország pénzügyminisztere nem bocsátotta szavazásra a Magyarországnak járó, de jogállamisági kifogásokra hivatkozva visszatartott uniós források sorsát sem.
A Tanácsnak december 19-ig kell döntenie a magyar pénzük ügyében, ha nem így tesz, akkor nem vethet ki szankciót Magyarországra (ergo a nem döntés is döntés lesz).
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
