A NATO külügyminiszterei kétnapos bukaresti tanácskozásukon Ukrajnát támogatásukról biztosító, a tagállamok védelmét garantáló és a nyitott kapuk politikájának folytatását ígérő közös nyilatkozatot fogadtak el.
A dokumentum egyértelműen Oroszországot teszi felelőssé a háborúért, amely az euroatlanti térség békéjét, biztonságát és jólétét is veszélyezteti. A nyilatkozat elítéli az ukrán civil energetikai infrastruktúra ellen intézett támadásokat, amelyek ukránok millióit fosztja meg az alapvető közszolgáltatásoktól.
A NATO leszögezi: sosem fogja Oroszország részeként elismerni a törvénytelenül annektált területeket, ugyanakkor üdvözli az ukrán nép hősies honvédő harcát, amelyhez továbbra is megad minden politikai és gyakorlati támogatást. A NATO tovább erősíti partnerségét Ukrajnával az ország euroatlanti célkitűzéseinek előrehaladása ütemében.
A nyilatkozat szerint a NATO továbbra is elkötelezett azon döntése mellett, amely szerint a védelmi szövetség nyitott marad a további tagok csatlakozása előtt. Az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri szintű ülésén a csatlakozásra meghívott Svédország és Finnország is részt vett, és az egyik megbeszélésre meghívta Bosznia-Hercegovina, Moldova és Georgia képviselőit is, jelezve, hogy a Nyugat-Balkán és a Fekete-tenger környéke is stratégiai térség a NATO számára.
A bukaresti nyilatkozat elítéli a terrorizmus minden formáját, és kifejezi a tagállamok szolidaritását a terrortámadások sújtotta Törökországgal.
A NATO védelmi jellegű szövetség, amely bármikor kész megvédeni a tagállamok lakosságát és területük minden négyzetcentiméterét. A tagállamok ellen irányuló támadásra a szövetség egésze egységesen és szolidárisan fog válaszolni – szögezi le az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri ülésén elfogadott nyilatkozat.
A NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón, szerda délután Jens Stoltenberg főtitkár kijelentette: a külügyminiszterek kinyilvánították, hogy fontosnak tartják Ukrajna további katonai támogatását, és a légvédelem megerősítésére helyezik a hangsúlyt. Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban kifejtette: Ukrajna akkor kerülhet a NATO előszobájába, ha visszanyeri szuverenitását. Ugyanakkor kiemelte, hogy számos lehetőség van a „semmi” és a teljes jogú tagság között.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanazon a sajtótájékoztatón kijelentette, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem fog sikerülni megbontani a NATO egységét, és nem fogja elérni, hogy a szövetségesek magára hagyják Ukrajnát. „Sziklaszilárd az a közös elhatározásunk, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, most, télvíz idején és mindaddig, amíg szükséges, mindaddig, amíg Ukrajna győzni fog” – szögezte le. Kifejtette: az orosz elnök a civil lakosságot vette célba, az ukrán energetikai rendszer mintegy harmada ellen intézett már támadást, hidegben és sötétségben hagyva ukrán lakosok millióit. „Azt akarja, hogy megfagyjanak, hogy éhezzenek, el akarja üldözni őket otthonaikból, abban a reményben, hogy ha elég magasra emeli a háború árát, akkor a világ magára hagyja Ukrajnát. Nos, ez a stratégia nem fog eredményre vezetni” – jelentette ki az amerikai külügyminiszter. Hozzátette: a szövetségesek kitartanak Ukrajna támogatása mellett, bármennyibe is fog ez kerülni, mert az agresszor győzelme sokkal többe kerülne.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
