Egy a napokban megjelent tanulmány szerint a pandémia első évében, 2020-ban 16-18 százalékkal több férfi vetetett véget saját kezével az életének Magyarországon, mint az azt megelőző évben. Azon kevés országok közé tartozunk, Nepál, Spanyolország, India, Japán és Puerto Rico mellett, amelyekben a járvány kitörése után a nemzeti szuicid ráta kedvezőtlen fordulatot vett, írja a Napi.hu.
A koronavírus kitörése után (pontosabban a korlátozások/lezárások bevezetése, emberek életének ellehetetlenítése következtében – a szerk.) a hazai szuicid ráta hosszú évek óta tartó csökkenő trendje megtorpant, amiért elsősorban a férfiak közt észlelt növekvő önpusztító magatartás volt felelős – derül ki az Orvosi Hetilapban megjelent kutatásból.
Az elemzésben a szakemberek az öngyilkos halálozások számát kutatták a pandémia első két évében 2020-ban és 2021-ben.
A hazai adatokat vizsgálva a kutatócsoport a járvány első, még csonka évében azaz a 2020 márciusától decemberéig tartó időszakban azt találta, hogy a magyar szuicid halálozásnak a hosszú évek óta tartó, monoton módon csökkenő trendje véget ért, és a teljes populáció, ezen belül a férfiak körében 16-18 százalékos emelkedés történt.
Mint írják, Magyarország azon kevés országok közé tartozik – Nepál, Spanyolország, India, Japán és Puerto Rico mellett – , amelyekben a járvány kitörése után a nemzeti szuicid ráta kedvezőtlen fordulatot vett.
Amíg a legtöbb országban jobbára nem változtak, esetleg csökkentek a szuicid ráták az első járványévben – 2020-ban – addig hazánkban a befejezett öngyilkosságok száma szignifikánsan nőtt – írják a tanulmányban. Ugyanakkor a járvány második évében 2021-ben a pandémia öngyilkosságra gyakorolt kedvezőtlen hatása a teljes populáción belül mérséklődött, míg a férfiaknál eltűnt.
Az elmúlt három évben ennyien vetettek véget saját kézzel az életüknek:
Magyarországon 2000 és 2020 között csaknem felére csökkent az öngyilkosságok száma. 2000-ben százezer férfi lakosra 51, százezer női lakosra 15 öngyilkosság jutott, 2020-ra ez az arány a férfiak körében 28-ra, a nők esetében 8-ra mérséklődött – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A vizsgált időszakban a nemek közötti különbségek kis mértékben növekedtek.
2000 és 2020 között korcsoportonként különböző mértékben mérséklődött az öngyilkosságok száma: míg a 25–54 év közöttiek halálozási rátái az átlagosnál nagyobb mértékben, 57–67 százalékkal csökkent, addig a 15–24, az 55–64 évesek és a 65 évesek és annál idősebbek között csak 39–48 százalékkal mérséklődött az öngyilkosságok száma.
Az öngyilkosságok számát tekintve 2020-ban mindkét nem esetén az 55–64 éves, illetve a 65 éves és annál idősebb korosztály volt a legveszélyeztetettebb.
Regionális különbségek
Bár kis mértékben csökkentek, továbbra is jelentősek a regionális különbségek. 2020-ban százezer főre számítva a Dél-Alföldön 25-en, Nyugat-Dunántúlon 13-an haltak meg öngyilkosság következtében.
Az országos érték ebben az időszakban 17 volt.
Nemek szerinti különbségek
Míg 2020-ban százezer főre számítva Dél-Alföldön 40 férfi és 12 nő, addig Nyugat-Dunántúlon 22 férfi és 5 nő vetett véget az életének. A többség az akasztást választotta, de lényegesek a férfiak és a nők elkövetési módjai közötti különbségek is.
Míg férfiaknál az öngyilkosság következtében meghaltak 64 százaléka az akasztást választja, addig a nőknél 43 százalékos ez az arány, ugyanakkor a nők harmada a mérgezést választja.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
