Véget értek a tél előtti nagyfelületű burkolatjavítási munkák – mondta a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója, és arról is beszélt, mi az a rovátkolás.
A nagy felületű burkolatjavítás azt jelenti, hogy nem pontszerű kátyúzások történtek a gyorsforgalmi utakon országszerte, hanem munkagéppel fölmarták az aszfaltot, és minimum a 4-5 centi vastag kopóréteget kicserélték, de ahol szükséges volt, ott az átlagosan 7 centiméter vastag kötőréteget is – magyarázta Szimicsku László, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója.
A következő autópályák voltak érintettek az október 10-től összesen 125 helyszínen végzett felújításban:
- M1
- M3
- M4
- M7
- M30
- M35
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szeptember 1-jén vette át 1237 kilométer hazai gyorsforgalmi út és autópálya üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését a Magyar Közúttól. A társaság azonnal elkezdte felmérni azokat a szakaszokat, amelyek a legkritikusabbak és gyors beavatkozást igényelnek még a tél beállta előtt. A télies időjárás, a fagy, az olvadás, az alacsony hőmérséklet a már meglévő, egyébként kis burkolathibákat is képes naggyá változtatni, ezek a nagyobb burkolathibák pedig egyrészt balesetveszélyt okoznak, másrészt rohamtempóban tudják rontani az útfelület minőségét.
„Nagyjából 130 ezer négyzetméter felületen cseréltük ki a rétegeket, több mint 6000 köbméter aszfaltot használtunk föl ezekhez a javítási munkálatokhoz. Ez még a tél előtti nagy felületű burkolatjavítási munka volt, jövőre tervezünk majd nagyobb felületű javításokat” – mondta Szimicsku László.
A mostani beavatkozásnál 2000 négyzetméteren ún. rovátkolást is végeztek, ez arra hivatott, hogy azoknál a helyeken, ahol a domborzati viszonyok miatt a csapadékvíz nem tud megfelelő gyorsasággal eltávozni az autópálya felületéről, ezzel a technikával felgyorsítható a folyamat.
Ilyen megoldás Magyarországon kevés helyen van, most az M1-es autópálya hatvanas kilométerköve környékén 2000 négyzetméteren használták ezt a technikát.
„Amikor a víz nem tud gyorsan eltávozni az autópálya burkolatáról, akkor egy ún. vízfilm alakulhat ki és az autó irányíthatatlanná válik rajta. Az M1-esnek ezen a szakaszán több baleset is történt a korábbi időszakban, ezért közlekedésbiztonsági szempontból úgy döntöttünk, hogy itt indokolt ez a beavatkozás” – mondta a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója.
Nyolc milliméter mélységben, egymással párhuzamosan az autópályára 60 fokos szöget bezáró ún. rovátkákat martak az útfelületbe. Ez teszi lehetővé azt, hogy ezeken a szakaszokon a csapadékvíz gyorsabban tudja elhagyni az autópálya felületét.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
