Az Egyesült Államok féldiős választásainak eredményei megerősítették az egyre megosztottabb belpolitikát, nem csak a Demokrata és Republikánus Párt között, de a progresszív és mérsékelt demokraták, és a Trump-párti republikánusok és Trumppal nem szimpatizáló republikánusok szerint is. A kérdés, hogy mindez hogyan hat majd az amerikai külpolitikára. A Stratfor elemzése sorra a legfontosabb a legfontosabb témákat, köztük Ukrajna sorsát is.
Az amerikai magánhírszerző ügynökség szerint a megosztottság egyik legfontosabb eredménye elvonja majd az USA figyelmét a külpolitikától a belpolitikai kihívások felé.
Ez pedig lehetőséget teremt a kihívóinak (Kína, Oroszország, Irán) és szövetségeseinek is (Németország, Franciaország, Japán), hogy mozgásteret kapjanak.
Ez magyarul azt jelenti, hogy a Képviselőház és a Szenátus is jobban odafigyel majd arra, hogy külpolitikai döntéseiknek milyen belpolitikai hatásaik vannak.
Ukrajna
Ukrajna kapcsán az várható, hogy a leköszönő demokrata többségű Képviselőház még elfogad egy 2023-ra vonatkozó nagy támogatási csomagot Ukrajna számára.
Bár a Stratfor nem számít arra, hogy a republikánus többség kivonulna Ukrajna mögül, az azért várható, hogy jobban odafigyelnek, mennyi pénz megy Ukrajnának és azt mire költik.
Az tehát nem valószínű, hogy a republikánus többség ne szavazna meg további támogatást Kijevnek – ám az összegek érzékelhetően csökkenhetnek (főleg, hogy az amerikai gazdaság hanyatlása mellett a választók “lelkesedése” is előbb utóbb csökkenni fog).
Klímaváltozás
Ez a lehető legmegosztóbb téma az USA-ban a két párt között. Itt mindenképp politikai alkuk egész sorára lesz szükség, hogy előrelépések szülessenek. A republikánusok nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a klímacélok felülvizsgálatára.
Migráció
A közeli Haitin rendkívül súlyos helyzet alakult ki, és a Kolumbia és Panama közti Darien résnél északra tartó migránsok száma is 150 ezer volt csak októberben. Ez újabb jelzés arra, hogy 2023 a migráció éve lesz.
A republikánusok pénzt és jogszabályokat akarnak majd mozgósítani a migráció feltartóztatására. Az új Kongresszus várhatóan a jövő év első negyedében kirukkol egy törvénnyel a határ biztosításáról – ez többé kevésbé megegyezik Donald Trump volt amerikai elnök regnálása idején beterjesztett javaslattal.
Ez újabb politikai játszmákat, intrikákat és alkukat szül majd, ám a migráció érdemben nem fog változni, mivel annak elsődleges okai (például Haitin a politikai nyomás, a megélhetési válság és a súlyos erőszakhullám) nem fognak megoldódni.
Kína
Ez az egyik olyan pont van a külpolitikában, ahol a republikánusok és a demokraták egyet tudnak érteni, legfeljebb árnyalatnyi különbségek lesznek az eszközök megválogatásában. Kínát mindkét csapat az USA-t érintő legfőbb fenyegetésnek tekinti.
Folytatódni fog tehát a keményvonalas Kína-politika, amely elsősorban az ország technológiai szektorának megbéklyózására összpontosít. Például elzárják őket bizonyos technológiáktól, szabadalmaktól, termékektől illetve korlátozzák tengerentúli befektetéseiket.
A két párt közötti különbség annyi, hogy a republikánusok némileg érzékenyebbek a nagy amerikai vállalatok igényeire.
Irán
A képviselőházi republikánus többség valószínűleg azt fogja követelni, hogy a Kongresszus kapjon felhatalmazást az USA és Irán közti atomalku felülvizsgálatára. Ez vélhetően megnehezíti majd a két ország egyeztetéseit, de míg Iránban a női jogok miatti tiltakozások kitartanak, egyébként sem ülnének asztalhoz.
Valószínű, hogy a republikánusok és demokraták együtt fognak kidolgozni szankciókat Irán ellen, és egyesek megpróbálhatnak olyan passzusokat is beléjük csempészni, amelyek megakadályozzák, hogy nukleáris engedményekért cserébe Irán felmentést kapjon bizonyos szankciók alól.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
