Igazi kommunikációs ínyencfalattal szolgált fogyó számú követőinek és a szélesebb publikumnak Eduard Heger. Szögezzük le, a szlovák história lábjegyzetéig nyújtózkodó kormányfő ingerküszöb alatt maradó kijelentése pontos látlelet.
Eduard Heger múlt hétvégén politológusokat megszégyenítő faék egyszerűséggel írta le a kisebbségi kormányzás mibenlétét. A kormányfői szentencia így hangzik: a kisebbségi kormányzás természetes következménye, hogy a parlamentben akadályokba ütközik. A megállapítás a közbeszéd lepattanóit gyűjtögetők számára igazi csemege. A hatalomba görcsösen ragaszkodó, beárazottan bukott miniszterelnök szavait tegyük félre egy pillanatra.
Koalíciós lékhorgászat
Nagy igyekezetükben a kisebbségben kormányzó államhölgyek és államférfiak még a lékhorgászat alapszabályáról is megfeledkeznek. Vagyis, ha a jégen tartózkodás közben a lékhorgász ropogást, recsegést hall, azonnal feküdjön a jégre, hogy minél nagyobb testfelülettel érintkezzen azzal, majd igyekezzen hason csúszva elérni a legközelebbi biztos pontot.
A rianástól Martin Klusig
Tekintsünk el attól, hogy Jókai a romantika korában megbocsátható túlzással írta le a balatoni jégzajlást, és idézzük ide a kisebbségi kormányzás hanghatásainak megértéséhez a rianás fogalmát. A dördülés munkája iszonyú; a füredi parttól rézsút Tihanyig, háromezer lépésnyi hosszúságban végigreped a jégtábla s a kétfelé nyílt tömeg között egy ölnyi széles tátongó nyílás maradt…
Krisztyán Tódor balvégzetét a parlamenti matematikának alárendelt lékhorgászattal összefüggésbe hozni olyan kihívás, amely egyenes arányban van a kötelező olvasmányok iránti érdeklődés elapadásával.
Az Aranyember negatív hősét egy bekezdésben említeni a koalíciós rianásban horogra akadó Martin Klusszal és Tomáš Tarabával ellenben, nyelvileg és politikailag is hamisítatlan posztmodern fogás.
Heger első törvénye
A kedves olvasót most kalauzolnánk vissza a kisebbségi kormányzás lényegét leíró tételmondat továbbgondolásához.
Heger első törvénye így hangozhatna, a parlamenti matematika könyörtelen akadályába ütköző kisebbségi kormányzás megköveteli a zavarosban úszkáló képviselők horogra fogását.
Környezettudatos olvasóink számára kiábrándító lehet, ha a szelektív hulladékgyűjtés fogalma összekapcsolódik a nyugdíjpénztárakról szóló törvény múlt heti parlamenti megszavazásával. Történt ugyanis, hogy a maradék koalíció a felvidéki magyarok emlékezetéből nehezen kitörölhető Martin Klus korábbi külügyi államtitkár szavazatával vitte át a parlamenten a módosítást.
Hab a szerencsesütin
Ezer szerencse, hogy a liberálisoktól dezertáló obsitos államtitkárnak már nincs érkezése a felvidéki magyarok által jelentett biztonságpolitikai kockázatról értekezni, hiszen a Matovič–Kollár duumvirátus hatalomban tartása leköti az energiáit. Az meg már a kormányfői székben szorongó Heger számára csak hab a szerencsesütin, hogy a fősodratú liberális média a Martin Klus támogató szavazatát megelőző szelektív hulladékgyűjtést zokon sem veszi.
Beárazott bukás
Tanulságos ide idézni két felmérést. Az aktuális párttámogatottsági adatok mellett sokatmondó, hogy a szlovákiai választópolgárok 62 százaléka azt szeretné, ha előrehozott választásokat tartanának. Legalábbis ez derül ki a Median friss felméréséből. A közvélemény-kutató szerint a megkérdezettek mindössze 23 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány jól végzi a dolgát, 70 százalékuk viszont elégedetlen a Heger-kabinet munkájával.
Leginkább az utóbbi számsor mutatja, a választók beárazták a jelenlegi koalíció bukását, a kérdés csak az, mikor és kik válthatják a hatalomban a Heger-kabinetet.
Tegyük hozzá rögtön, hogy a ciklus lerövidítését lehetővé tevő januári népszavazás sikere még ilyen közhangulatban sem garantált, hiszen a kormányt elutasító választók tekintélyes része azonosítja a referendumot a Smer-SD pártkampányával.
Mikor választunk?
Fontos leszögezni, ha a népszavazás az előzetes várakozásokra rácáfolva mégis érvényes és eredményes lenne, ez sem járna az előrehozott választások kötelező kiírásával. A ciklus lerövidítéséről a parlamentnek kellene döntést hoznia, feloszlatva önmagát.
Ennek legfőbb oka, hogy a jelenlegi parlamenti többség nem érdekelt a törvényhozás feloszlatásában – ennek megértéséhez elég, ha az aktuális pártpreferenciákra tekintünk. Az más kérdés, hogy az ingatag parlamenti matematika miatt a kormánypártok végül mégis bedobhatják a törölközőt. Az első buktató a jövő évi költségvetés elfogadása lehet, az elmúlt két és fél hónap legfontosabb szavazásai azonban azt mutatják, a fentebb taglalt parlamenti lékhorgászat a felszínen tarthatja a koalíciót.
Keresztmetszet helyett tendenciák
Tegyük hozzá, a közvélemény-kutató cégek által publikált felmérések megbízhatósága, hitele sokat romlott. Vagyis egyéb kapaszkodó híján ugyan nem tehetjük meg, hogy figyelmen kívül hagyjuk az aktuálisan közölt pártpreferenciákat, de a pillanatnyi keresztmetszet helyett érdemes a felmérésekből kiolvasható tendenciákat vizsgálni.
Nyertesek és vesztesek
A szeptember óta tartó kisebbségi kormányzás leglátványosabb következménye a felmérések tanúsága szerint az SaS markáns, illetve az OĽaNO csekélyebb szavazatvesztése. A felmérések egybehangzóan mutatják, hogy a Heger-kabinetből való kilépéssel a liberálisok eltaktikázták magukat. Az utóbbi hónapokban szavazóik tekintélyes része morzsolódott le, amit a párton belüli feszültségek várhatóan tovább fokoznak.
Parlamenti belépőt érhet a magyar egység
Az október 29-i választások az első kézzel fogható sikert jelentették a Szövetség számára. A megyei parlamentekbe önállóan legtöbb képviselőt bejuttató magyar párt a Focus legfrissebb felmérése szerint már egy aktuális parlamenti választáson is átlépné a tű fokát.
Az 5,6 százalékos jósolt eredmény a Focus mérései közül a Szövetség múlt októberi megalakulása óta a legmagasabb adat.
Ismét hangsúlyozva, hogy a felméréséket vizsgálva az aktuális keresztmetszet helyett a tendenciákra kell hagyatkozni, a Focus felmérése biztató jelzés, hogy a magyar Szövetség két héttel ezelőtti választási sikere komoly felhajtó erőt jelenthet a párt számára, s a parlamenti küszöb fölötti támogatottság tendenciaként is igazolódik.
Megjelent a Magyar7 2022/46. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
