A napenergia jelenleg világszinten felszálló ágban van, amit nehéz tagadni. Viszont a magyar állam a közelmúltban ezt Magyarország területén elég egyértelmű módon megakasztotta. Alább néhány olyan tény, ami erre racionális magyarázatot adhat.
A fő probléma
A nemrég kijött kormányrendelet alapján, aki háztartási méretű naperőművet akar építeni és nincs érvényes szerződése, az nem táplálhat majd a hálózatba, ahogyan eddig szokásos volt. De miért olyan nagy probléma ez, amikor korábban a médiában hirdették a szereplők, hogy a napelemekkel önellátó lesz valaki?
Erre egy nagyon jó választ az egyik forrásként megjelölt (Greendex) cikkben lehet találni. A helyzet az, hogy a hálózatra kötött, szaldós elszámolású napelemes rendszerek, ahogyan a szakma fogalmaz, a „hálózatot használták akkumulátorként”. Vagyis amit nappal megtermelünk, azt éjjel vesszük vissza a hálózatból.
Kérdés, hogy ennek mekkora volt a mértéke? A Greendex cikke szerint egy tipikus háztartási méretű napelemes rendszer esetében, a megtermelt áram 80-85 százalékát a rendszer betáplálja a hálózatba. Ennek az az oka, hogy a napelemek nappal termelnek, viszont a felhasználók éjjel vannak otthon.
Ezekből a számokból látszik, hogy a szaldós elszámolású rendszerek hálózati betáplálás nélkül életképtelenek, mivel az áram 80-85 százaléka elveszne.
Ebből az is világosan következik, hogy a hálózatra kötött, szaldóelszámolású rendszerek valójában nem önellátást jelentenek, hanem a hálózatot terhelik.
Feszültségingadozás a kisfeszültségű hálózaton
A kisfeszültségű hálózaton a fogyasztók egy előre meghatározott feszültségszintű villamosáramot kapnak a szolgáltatótól. Ez szükséges ahhoz, hogy az áramot igénylő berendezések megbízhatóan tudjanak üzemelni.
Viszont a kisfeszültségű hálózatra kötött napelemek ezt jelentős mértékben veszélyeztethetik. Ennek az az oka, hogy a betápláló napelemek megnövelik az elektromos áram feszültségének a mértékét a kisfeszültségű hálózaton.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogyha egy vagy több hálózatba visszatápláló napelemet rákötnek egy utca elektromos hálózatára, akkor elképzelhető, hogy a szomszédoknál rövid időn belül elkezdenek kipukkadni a villanykörték. És akkor még a nagyobb értékű berendezésekről nem is beszéltünk.
Ez korlátozza, hogy milyen teljesítményben lehet napelemek kötni a kisfeszültségű hálózatra, mivel a szolgáltatónak erre tekintettel kell lennie.
Korlátok a kisfeszültségű hálózaton: transzformátorok
Amennyiben jelentős számú napelemet kötnek kisfeszültségű hálózatra, például egy falura, akkor elfordulhat, hogy a napelemek által termelt áramot helyben nem lehet elhasználni. Ebben az esetben a falut a középfeszültségű hálózatra csatlakoztató transzformátoron keresztül az áram áramlásának az iránya megfordul, és már visszatáplál a hálózatba. Túl sok napelem estében pedig ez már korlátot jelenthet, mivel a transzformátoron nem tud akármekkora áramerősség átáramlani, mivel túlterhelődik.
Növekedtek a beruházási költségek
Amellett, hogy nem táplálhatnak vissza, más is sújtja a napelemes rendszereket alkalmazni szándékozókat: a rendszerek beruházási költsége a közelmúltban a korábbi árcsökkenési tendencia után 30-50 százalékot nőtt.
Ennek az okai között található az euróárfolyam, a munkabérek, a megnövekedett kereslet is.
(Olvasónktól)
Források:
https://greendex.hu/mi-lesz-a-napelemekkel-erdemes-meg-haztartasi-naperomube-ruhazni-erdemes-meg-napelemeket-telepiteni/
Connecting the Sun Full Report
Korábban írtuk:
– Műszaki korlátok a fotovoltaikus (PV) rendszerek termelése előtt és a következmények
– Napenergia és energiapolitika: hírek és elemzések
– Napelemek és energiapolitika III.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
