A The New York Times amerikai lap gyűjtötte össze azokat az adatokat, amelyek többek között megmutatták, hogy például Németország, Hollandia és Belgium Oroszországból történő importja is drámaian megnőtt a háború kitörése után. Az első ránézésre brutális számokat azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, azok ugyanis nem mennyiségeket, hanem dollárban mért értékeket mutatnak, így az import növekedésének egy része a pénzromlásból adódik. Ettől függetlenül igen tanulságos összefüggéseket mutat a kép.
A kereskedelmi volumen változása az egyik legszembeötlőbb az összes kimutatás közül. Ez ugyanis azt mutatja, hogy a brit, svéd és amerikai oroszokkal kapcsolatos kereskedelmi volumen 79, 76 illetve 35 százalékkal esett vissza (még a német-orosz kereskedelem is csökkent 3 százalékkal), de például Belgium (81 százalék), Hollandia (32 százaléka), Spanyolország (57 százalék), sőt még Japán (13 százalék) kereskedelmi volumene is emelkedett.
Abszolút győztesek Kína (+64 százalék), Törökország (+198 százalék), és India (+310 százalék). Ezek az országok vették át az európai piac szerepét az oroszok részéről.
A legdurvább adatok az orosz exporton látszódik. Az Egyesült Királyságon, az USA-n, Svédországon és Dél-Koreán kívül a nagyobb kereskedelmi partnerek közül mindenki más növelte az orosz exportból származó vételeit. A listán szerepel Belgium, Hollandia, Németország mellett az oroszokkal korrekt viszonyra törekvő Kína és Törökország, de még az amerikai szövetséges Japán is. A legnagyobb emelkedés Indiánál látható.
Az Oroszországba történő eladások volumene is rekordokat döntött Kína és Törökország esetében. Lényegében minden más ország kevesebb árut értékesített (dollárban mérve) Oroszország számára, kivéve Kínát és Törökország. A Kínából Oroszországba menő export volumene 24 százalékkal, a Törökországból Oroszországba menő export értéke 113 százalékkal ugrott meg a háború kirobbanása óta.
A kőolaj eladási iránáynak változása is drámai képet fest. 2018 őszén még az EU vásárolta meg orosz olaj 55 százalékát, 20 százalék jutott egyéb országokba, 25 százalék pedig a kínai és indiai piacon talált vevőt.
Mára ez átfordult, és Kína-India párosa vásárolja meg az orosz olaj 55 százalékát, 29 százalékot vásárol fel az EU (egyelőre, vélhetően ez tovább fog szűkülni), 17 százalék pedig egyéb országokhoz kerül.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
