Bosznia-Hercegovina vezetőit együttműködésre, Szerbiát pedig a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezésére kérte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken.
Nyugat-balkáni körútjának második napján a politikus előbb Bosznia-Hercegovinába látogatott, ahol arról beszélt, hogy az ország vezetésének szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy közelebb vigye az országot az Európai Unióhoz.
Bosznia 2016-ban átadta uniós csatlakozási kérelmét, azóta azonban nem történt valós előrelépés, az Európai Bizottság viszont a legfrissebb országjelentésében a hónap elején tagjelölti státust javasolt az ország számára.
"Az Európai Unió ajtaja nyitva áll (Bosznia-Hercegovina számára), ragadják meg a lehetőséget, használják ki ezt a meghívást, most minden Önökön múlik" – fogalmazott Ursula von der Leyen Szarajevóban.
Bosznia-Hercegovina belpolitikai válsággal néz szembe, az ország többségében szerbek lakta részének vezetője ugyanis többször is kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, ennek érdekében pedig már a boszniai szerb parlament megszavazta a saját védelmi, igazságügyi és adórendszer bevezetését, illetve a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést.
Szerbiának és Koszovónak rendeznie kell a viszonyát – ezt már a szerbiai Nisben mondta Ursula von der Leyen, aki arról is beszélt, hogy az ország jövője mindenképpen az Európai Unióban van, előbb azonban több reformot is végre kell hajtani, és nem elhanyagolhatóan az országnak össze kell hangolnia kül- és biztonságpolitikáját Brüsszelével. Örömének adott ugyanakkor hangot, hogy a vízumpolitika terén már történt előrelépés, ami az illegális migráció visszafogását segítheti elő.
Az Európai Bizottság elnöke kiemelte: az ukrajnai háború átrajzolta Európa biztonsági térképét, ezért az EU-nak a korábbiaknál is többet kell fektetnie a partnerországokba, különösen a Nyugat-Balkánba.
Rámutatott arra is, hogy minél több helyről tud energiahordozókat beszerezni egy ország, annál függetlenebb, így e függetlenség megszerzésének lehetőségét kell megteremteni, ehhez pedig a nyugat-balkáni országok számára 500 millió eurós vissza nem térítendő támogatást ad az Európai Unió.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
