Ezt olvassák el!
Na most, ha a német kormány rendelkezésére álló információk szerint az oroszok robbantották volna fel az Északi Áramlat csővezetéket a tenger alatt, akkor nem lenne titkolózás, hanem ez ömlene minden létező médiában, Amerikától Ausztráliáig.
Ha titkolózás van, és a német kormány az „állam jólétére” hivatkozva kussol, miképpen kussol mindenki, akkor egy dolog biztos: azt már megállapították, hogy nem az oroszok voltak.
Hanem? Kik?
Sahra Wagenknecht: A kormány megtagadja a csővezeték-támadásokról szóló információkat
A német kormány fontos információkat tart vissza a gázvezetékek elleni állítólagos támadásokról – a parlament elől is? Sahra Wagenknecht, a Bundestag baloldali párti képviselője ezt azután gyanítja, hogy három kérdést nyújtott be a témában a Gazdasági Minisztériumhoz és a Külügyminisztériumhoz.
Szeptember 26-án legalább két robbanás történt az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékeken. Ennek következtében gázszivárgás történt a Balti-tengerbe, amelynek fenekén a csővezetékek találhatók. Hogy ki vagy mi okozta a robbanásokat, még mindig nem világos, legalábbis hivatalosan. A NATO-államok és Oroszország egyetértenek abban, hogy támadásra gyanakodnak. Az azonban nem világos, hogy ki hajtotta végre. A karlsruhei szövetségi ügyészség „súlyos, erőszakos szabotázstámadás az energiaellátás ellen” miatt nyomoz.
Úgy tűnik azonban, hogy a robbanásokról még mindig nincsenek részletesebb megállapítások, még a helyszíni vizsgálatok sem. Ezt a Gazdasági Minisztérium válaszolta a baloldali képviselőnő írásbeli kérdésére. Wagenknecht szerette volna tudni, hogy a német kormány mit tudott meg ezekről az incidensekről, és milyen intézkedéseket tett „egyedül, az EU-val, más kormányokkal és a NATO-val” annak megállapítására, hogy ki a felelős a károkért. A válasz: egyik sem. „Eddig nem volt lehetőség a helyszíni vizsgálatok elvégzésére, ezért a szövetségi kormánynak nincsenek megbízható információi a támadás lehetséges okairól” – írja a minisztérium a Berliner Zeitunghoz eljuttatott válaszában.
A Habeck-minisztérium kitérő, sőt nemleges választ adott arra a kérdésre, hogy a kormány milyen figyelmeztetéseket kapott a csővezetékek elleni esetleges támadásokra, és milyen intézkedéseket tettek, ha tettek egyáltalán. Patrick Graichen gazdasági államtitkár azt írta, hogy az olyan kritikus infrastruktúrák, mint az Északi Áramlat csővezetékek alapvetően absztrakt fenyegetésnek vannak kitéve. Több ezer kilométernyi csővezetéket nem lehetett „teljes mértékben biztosítani” minden kockázat ellen. A parlament számára nincs több információ.
A szövetségi kormány „alapos mérlegelés után arra a következtetésre jutott, hogy további információk – még minősített formában sem – az állam jóléte miatt nem adhatók ki”. Ennek oka a titkosszolgálatok közötti nemzetközi együttműködésre vonatkozó „harmadik fél szabály”. E szabály szerint a hírszerzési információk nemzetközi cseréjére különösen szigorú titoktartási követelmények vonatkoznak. „A kért információ tehát olyan mértékben érint védelmet igénylő titoktartási érdekeket, hogy az állam jóléte elsőbbséget élvez a parlamenti tájékoztatáshoz való joggal szemben, és a képviselők kérdésfeltevési jogának kivételesen háttérbe kell szorulnia a szövetségi kormány titoktartási érdekeivel szemben.” Egyszerűbben fogalmazva: feltehetően vannak megállapítások, de a Bundestag tagjai nem tudhatnak róluk.
Ezért a német kormány nem válaszolt Wagenknecht kérdésére, hogy „mely NATO-hajók és csapatok” jártak azokon a területeken, ahol a károk keletkeztek az Északi Áramlat-1 gázszállítások felfüggesztése óta, és mely orosz hajókat és csapatokat láttak ebben az időszakban. Ez a válasz is „olyan információk nyilvánosságra hozatalával járna, amelyek különösen az állam jólétét érintik” – írja a Külügyminisztérium. Ezért a kért információ minősítése és letétbe helyezése szóba sem jöhet, „mivel még a megismerés csekély kockázata is elfogadhatatlan”.
Forrás: Bádog – Bayer Zsolt blogja
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
