Igaz�n szer�ny k�v�ns�glist�val �lltak el� a kijevi zsid�k a jeruzs�lemiek ir�ny�ba – m�gsem teljes�tett�k

Igaz�n szer�ny k�v�ns�glist�val �lltak el� a kijevi zsid�k a jeruzs�lemiek ir�ny�ba – m�gsem teljes�tett�k

Olekszij Reznyikov, Ukrajna zsidó hadügyminisztere tegnap, az utolsó pillanatban lemondta a Beni Ganz izraeli hadügyminiszterrel tervezett megbeszélést. Kijev azzal indokolta a lemondást, hogy Izrael többszöri ukrán kérés ellenére legutóbb, október 18-án végképp elutasította a fegyverszállítást, ezúttal légvédelmi rendszerek küldését az oroszok ellen háborúzó ukrán hadseregnek. Beni Ganz a magyar kormány álláspontjához hasonlóan országa saját nemzeti és biztonsági érdekeinek szem előtt tartásával indokolta meg a fegyverszállítás megtagadását – írja az israelhayom.co.il, a maariv.co.il és az axios.com.

Megorrolt Izraelre Ukrajna zsidó hadügyminisztere

A Má’árív című héber napilap az ukrajnai és az izraeli hadügyminiszter tegnapi megbeszélésének Kijev részéről történt lemondásával kapcsolatban emlékeztet: Olekszij Reznyikov hivatala még augusztusban egyeztetett erre a hétre videóbeszélgetést, de azt Beni Ganz hivatala a hadügyminiszter egyéb elfoglaltságaira hivatkozva nem sokkal a tervezett megbeszélés időpontja előtt lemondta.

Ganz hivatala tegnap, csütörtökön bejelentette, hogy aznap kerülhet sor az előtte sorra elhalasztott megbeszélésre. Csakhogy az ukránok – amint fentebb írtuk – tegnap bejelentették, hogy mégsem lesz hadügyminiszteri megbeszélés.

Kijev az iráni drónokra hivatkozva próbálta elérni az izraeli fegyverszállítást

A Jiszráél Há-Jom (Izrael Ma- ישראל היום) című héber nyelvű hírportál is úgy tudja, hogy az elmúlt hónapokban az ukránok többször is igyekeztek megállapodni a Beni Ganz és Olekszij Reznyikov közti megbeszélés időpontjában, ám az izraeli hadügyminiszter hivatala sorra lemondta, elhalasztotta a már egyeztetett megbeszéléseket. A megbeszélés legutóbbi, csütörtöki lemondását azonban már az ukránok kezdeményezték, miután véglegesen tisztázódott, hogy Izrael nem hajlandó fegyvert küldeni Kijevnek.

Beni Ganz izraeli hadügyminiszter tegnap véglegesen elutasította az izraeli fegyverszállításra vonatkozó ukrán kérést. A kijevi legfelsőbb politikai és katonai vezetés az elutasítás előtt azt remélte, hogy Izrael feloldja az Ukrajnára vonatkozó fegyverembargót. Kijev legalább a légvédelmi fegyverrendszerekre vonatkozó izraeli embargó feloldását remélte, miután nemrégiben kiderült, hogy Irán harci drónokkal és ballisztikus rakétákkal látja el az orosz hadsereget. (Vlagyimir Putyin a 2022. július 19-ei teheráni látogatásán ütötte nyélbe az iráni fegyverszállítást – H. J.) Kijev legutóbb, kedden olyan légvédelmi rendszereket kért Izraeltől, amelyekkel kivédhetik az ukrajnai célpontokra iráni ballisztikus rakétákkal (Fáteh 110 és Zolfákár) és drónokkal végrehajtott orosz légicsapásokat.

Izrael elsősorban nem Ukrajna, hanem a saját érdekeit tartja szem előtt

Beni Ganz tegnap este sajtónyilatkozat keretében indokolta meg, miért nem szállít Izrael fegyvert Ukrajnának:

Izrael Ukrajna oldalán áll, humanitárius segítséget nyújtunk, befogadtunk menekülteket és zsidó bevándorlónak. Védelmi eszközökkel, felszereléssel látjuk el Ukrajnát, s hajlandók vagyunk az ottani emberi életek mentésére a támadásokat előrejelző riasztórendszerek telepítésével. Az ukrán védelmi miniszterrel is hajlandó vagyok minél előbb megbeszélést folytatni arról, hogy még miben segíthetnénk.

Hírdetés

Ezzel együtt, és attól függetlenül, hogy tudnánk-e szállítani az ukránok által kért fegyverrendszereket vagy nem, kijelentem: Izrael Állam nem hagyhatja figyelmen kívül a saját stratégiai és biztonsági érdekeit, illetve cselekvési szabadságának megőrzését az óriási kihívások közepette. (Magyarán: a Szíriában tartózkodó orosz hadsereg eddig nem lépett föl a szíriai célpontokat rendszeresen támadó izraeli légierő ellen – H. J.) Izrael állampolgárainak biztonsága érdekében mindezt kötelesek vagyunk számításba venni, illetve felelősséggel megnyilatkozni és viselkedni.
A Nyugat oldalán állunk, támogatjuk Ukrajnát, de mindenekelőtt Izrael biztonságát tartjuk szem előtt. Álláspontunkat a baráti országokkal is ismertetjük, személyesen beszéltem erről az USA és a világ más országainak vezetőivel, akik elismerően nyilatkoztak az Ukrajnának nyújtott tevékeny izraeli segítségről.

Az izraeli elutasításnak azonban van egy további, Ganz hadügyminiszter által itt nem említett indoka: az Orosz Föderáció területén él a világ egyik legnagyobb lélekszámú, mintegy 300 ezer fős diaszpórabeli zsidósága. Jáír Lápíd izraeli miniszterelnök az idén júliusban meggondolatlanul erélyesen elítélte Oroszország, és személyesen Vlagyimir Putyin ukrajnai katonai tevékenységét, mire az orosz elnök bezáratta a Moszkvában és más városokban működő Zsidó Ügynökség (Szohnút) irodáit.

Szerény az ukrán kívánságlista – Izrael mégsem teljesítette

Bárák Rávíd izraeli katonapolitikai újságíró az Axios Tel-Aviv-i székhelyű hírportálon október 19-én megírta, hogy mi szerepelt az ukránok „szerény” kívánságlistáján.

„Ukrajna nagyon érdekelt abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül (sic!) védelmi rendszereket szerezzen be Izraeltől, illetve abban is, hogy izraeli kiképzők tanítsák be a védelmi rendszerek működtetését” – áll az ukrán kormány által október 18-án az Izraeli Külügyminisztériumnak címzett levélben.

Íme a tel-avivi ukrán nagykövetség útján az Izraeli Külügyminisztériumnak eljuttatott levél kívánságlistája:

  • A Vaskupola (Kipát Bárzel-כיפת ברזל) izraeli fejlesztésű és gyártású szállítható légvédelmi rakétarendszer. (Egy üteg vételára potom 50 millió USA dollár. Magyarország már vásárolt belőle – H. J.)
  • A Nyíl 3 (Héc 3–חץ 3 ) izraeli-amerikai közös fejlesztésű és gyártású, az interkontinentális ballisztikus rakéták megsemmisítésére rendszeresített rakétaelhárító-rendszer. Az eddig csak Izraelben és Azerbajdzsánban (!) rendszeresített Nyíl 3 a föld légkörén kívül, az űrben semmisíti meg az ellenséges ballisztikus rakétákat.
  • A Vassugár (Keren Bárzel – קֶרֶן בַּרְזֶל) vagy más néven Fénypajzs (Mágén Ór- מגן אור) nevű, izraeli fejlesztésű és gyártású légvédelmi rendszer. Rövid hatótávolságú rakéták, tüzérségi és aknavető lövedékek megsemmisítésére, valamint pilóta nélküli légi járművek elfogására vetik be.
  • A Villám 8 (Bárák 8-8 בָּרָק) izraeli fejlesztésű és gyártású közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer. Föld-levegő és tenger-levegő változata van, s ezért Izrael elsősorban a haditengerészet hajóiról indítja a Bárák 8 rakétákat. Izraelen kívül Azerbajdzsán, India és Marokkó (!) hadserege állította hadrendbe a Bárák 8-at.
  • A MIM-104 Patriot amerikai fejlesztésű és gyártású közép-hatótávolságú légvédelmi rakéta az ellenséges repülőgépek, ballisztikus rakéták és pilóta nélküli repülők megsemmisítésére.
  • A Dávid Parittyája (Kelá’ Dávid- קלע דוד) amerikai-izraeli fejlesztésű és gyártású nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer. Egyelőre csak az izraeli hadseregben állították hadrendbe, elsősorban kis hatótávolságú ballisztikus rakéták elfogására.
  • Hering J. – Kuruc.info


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »